Hamarabb kellett volna fellépnie az EU-nak a médiatörvény ügyében - véli egy néppárti EP-képviselő
Hamarabb kellett volna fellépnie az Európai Uniónak a magyar médiatörvény ügyében, mert akkor most szilárdabb lenne az EU soros elnökségét betöltő Magyarország erkölcsi tekintélye - vélekedett az Európai Parlament (EP) médiaügyi munkacsoportjának vezetője egy keddi brüsszeli rendezvényen.
Pozitív jel, hogy megreformálják a magyar törvényt - állapította meg Jean-Marie Cavada francia néppárti EP-képviselő a munkacsoport által a sajtószabadságról szervezett közmeghallgatáson. Megjegyezte azonban, hogy Nyugat-Európában a hatalmi ágak szétválasztására is hangsúlyt helyeznek.
A politikus szerint az, hogy a magyar kormány "sok nehézséget okoz az újságíróknak", részben a magyar történelemre, a sajtószabadság hagyományának hiányosságaira vezethető vissza. Utalt arra, hogy az ország a Horthy-rendszer után a nácikat, majd a kommunisták sztálinista rendszerét élte át. Kiemelte a sajtószabadságnak a multikulturális társadalomban betöltött fontos szerepét, és hangsúlyozta, hogy bíráló szavai nem a magyar nép ellen irányulnak.
A rendezvényen Olivier Basille, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet belga csoportjának vezetője Magyarország mellett különböző európai országok médiajogszabályainak különböző negatívumait vette górcső alá. Utalt például arra, hogy Írországban a becsületsértést nagyon súlyosan büntetik, hogy Szlovákiában a kulturális minisztérium kijelölheti a sajtó számára ajánlott témákat. Általánosságban úgy látja, hogy az európai országokban erősödik az öncenzúra jelensége.
Nehéz-Posony Márton ügyvéd, a Magyar Újságírók Szövetségének jogi tanácsadója a médiatörvény számos pontjával kapcsolatban élt bíráló észrevétellel, így felhívta a figyelmet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatos aggályokra, illetve a regisztrációs kötelezettségre. Aránytalanul nagynak minősítette a kiszabható pénzbírságokat, valamint a médiahatóság jogkörét. Bírálta a médiaügyi ombudsman intézményének szabályozását is.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke hozzászólásában egyebek közt arról beszélt, hogy a magyar szabályozás következtében a kiadókat tanácstalanság és bizonytalanság tölti el, mert nem világosak például a jogi fogalmak, hatósági jogkörök.
Göncz Kinga magyar szocialista EP-képviselő a vitában csalódást keltőnek nevezte azt, ahogyan az Európai Bizottság a magyar médiatörvény ügyét kezelte. Szóvá tette, hogy a médiaügyi EU-biztos mellett nem kapcsolódott be a folyamatba a szabadságjogi ügyek EU-biztosa.