Tájékoztatása szerint már 2010-ben élénkült a piac elsősorban Egyiptommal és az Öböl-beli országokkal. Utóbbiak 2020-ig 150 milliárd eurót fordítanak elsősorban környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztésekbe, illetve az energia iparba - sorolta a szakember.

Miklóssy Ferenc szerint a magyar olajipari társaság főként Ománban néz dinamikus növekedés elé, míg Irak északi, kurdok lakta térségében - ahol már normalizálódott a helyzet -, komoly mezőgazdasági és infrastrukturális fejlesztések kezdődnek. Ez újabb lehetőséget teremt a magyar befektetőknek. Egyiptom stabilizálása az Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak is érdeke - mondta a szakember hozzátéve, hogy Magyarország tavaly 100 millió eurós forgalmat bonyolított le Egyiptommal, amelynek 95 százaléka magyar export.

A békés rendszerváltás után - ahogy Miklóssy Ferenc fogalmazott - komoly segítség érkezik majd a térségbe. Magyarországnak hagyományos, évszázados jó kapcsolatai vannak Egyiptommal például a vasútépítés a vízi gépészet, az orvosi berendezések szállítása terén, amit a jövőben támogatott hitelkonstrukciókkal kell szélesíteni - tette hozzá.

Ugyanakkor Líbiával a korábbi jó együttműködés az elmúlt években a mélypontra került: "mindössze 30 millió dollár az éves forgalmunk, mint ahogy csekély, évi 10 millió dolláros a forgalmunk Jemennel is" - mutatott rá Miklóssy Ferenc.

A kamara magyar-arab tagozatának elnöke szerint ha rendeződnek a társadalmi viszonyok ezekben az országokban, az kedvező lehet Magyarország, a magyar gazdaság számára is. Mindehhez rendezni kell a jogszabályi hátteret, például a beruházásvédelem, vagy a kettős adózás kérdését - mondta az MTI-nek Miklóssy Ferenc.