A médiában kiszivárogtatott tervezet szerint az uniós tagállamokat képviselő Tanács elítéli a békés líbiai kormányellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott elnyomást, és sajnálkozásának ad hangot az erőszak, a polgári személyek halála miatt. A miniszterek le kívánják szögezni azt is, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát tiszteletben kell tartani.

A miniszterek vasárnap esti munkavacsoráján az eredeti tervek szerint Egyiptom lett volna a fő téma, tekintettel arra, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Kairóban tárgyal. A résztvevők azonban foglalkoztak a többi észak-afrikai, illetve közel-keleti országban kialakult helyzettel is. Az elmúlt napokban különösen Líbia került a figyelem középpontjába, ahol egyes adatok szerint már közel kétszáz halálos áldozatot követelt a rendszerellenes tiltakozókkal szemben alkalmazott karhatalmi erőszak.

Ashton még szerdán felszólította a líbiai vezetést, hogy hagyjon fel az erőszak alkalmazásával. Válaszul Tripoliban azt hozták az Európai Uniót képviselő magyar nagykövet tudomására: Líbia felfüggeszti az EU-ba irányuló illegális bevándorlás megfékezését célzó együttműködést, ha az unió tovább kommentálja a líbiai belső eseményeket. Martonyi János külügyminiszter vasárnap este határozottan visszautasította, hogy Líbia ezt a két dolgot összekapcsolta. Késő este, a munkavacsora után a külügyminiszterek közös nyilatkozatban erősítették meg az erőszak beszüntetését követelő álláspontjukat. 

Eközben az észak-afrikai partok felől újra érkeznek sorra a menekülteket szállító hajók az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetére, ahol az olasz hatóságok uniós szakemberek segítségével igyekeznek megbirkózni a menekültáradattal. A jelek szerint a menekülthullám mindenkori nagyságát sokkal inkább a tengeri időjárás, mintsem a líbiai hatóságok "megfékező" közreműködése befolyásolja. 

A készülő hivatalos uniós állásfoglalás - ha elfogadják - tovább megy az eddigieknél, hiszen kifejezetten elítéli a líbiai hatóságok eljárását. A külügyminiszterek a szorosan vett külpolitikai kérdésekkel délután foglalkoznak, Ashton elnöklete alatt.

Délelőtt Martonyi Jánosnak, az EU soros elnökségét adó Magyarország külügyminiszterének az elnökletével - az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - a miniszterek áttekintik a február 4-i rendkívüli EU-csúcs eredményeit, és megkezdik az előkészületeket a március 24-25-én tartandó következő uniós csúcstalálkozóra. E találkozók alapvetően a gazdasági válságból való kilábalást és az euró megszilárdítását, a közös gazdasági kormányzás intézményes eszközeinek megteremtését célozzák. A külügyminiszterek emellett vitát folytatnak az unió leszakadt térségeinek felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapok felhasználásáról.  A délután esedékes külügyi témák közt az egyre súlyosabb líbiai helyzet áttekintése mellett napirenden szerepel szélesebb értelemben az észak-afrikai és közel-keleti belső nyugtalanságok és változások témaköre, a közel-keleti békefolyamat ügye, valamint Bosznia-Hercegovina helyzete is.