Megszavazták Járóka romákkal kapcsolatos állásfoglalás-tervezetét
Elsöprő többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) Járóka Lívia magyar néppárti EP-képviselő állásfoglalás-tervezetét, amely a romák társadalmi befogadását célzó EU-stratégiáról szól.
A romák befogadása nem csupán emberi jogi kötelezettség, hanem egyben olyan gazdasági szükségszerűség, amely pénzügyi szempontból is érdeke az uniós tagállamoknak - hangsúlyozta Járóka, az EP egyetlen roma származású tagja hétfőn késő este Strasbourgban, a bizottsági vitában.
A LIBE ötven igenlő szavazattal egy ellenében fogadta el a tervezetet. A szavazás után a fideszes EP-képviselő a nagy arányú támogatás fölötti örömének adott hangot, és azt mondta: reméli, hogy az Európai Bizottság, az unió legfőbb végrehajtó testülete figyelembe veszi majd a tervezetben megfogalmazott prioritásokat. E prioritások tükröződnek a magyar EU-elnökség programjában is - tette hozzá.
Az állásfoglalás-tervezet szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedése érdekében e népcsoport számára biztosítani kell az egyenlőség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvető jogait, javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nőket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába.
Európában mintegy 10-12 millió roma él. A magyar EU-elnökség egyik kiemelt programpontja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleményének figyelembe vételével kidolgozzák és elfogadják azt az uniós keretstratégiát, amely alapul szolgálhat a tagállamoknak saját nemzeti romaintegrációs programjuk kidolgozásához és megvalósításához. Az uniós keretstratégia a tervek szerint olyan minimumkövetelményeket és megvalósítási határidőket tartalmaz majd, amelyek teljesítésének elmaradása esetén a tagállamokat büntető intézkedésekkel sújtanák.
A keretstratégiában az elképzelések szerint helyet kap majd a diszkrimináció, a szegregáció, és a gyűlöletbeszéd tilalma mellett egyebek közt az is, hogy segítsék a romák megjelenését a munkaerőpiacon, és ezt mozdítsa elő az úgynevezett mikrohitelek igénybe vétele.
Az Európai Parlament plénuma márciusban szavaz a romák integrációját célzó uniós keretstratégiáról, a tagállami kormányokat képviselő tanács pedig minden bizonnyal június 24-én fogadja el hivatalosan a dokumentumot.