2011. február. 10. 11:43 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 10. 11:41 Világ

Lakatlan és sivár szigeteken veszekszik Japán és Oroszország

A japán külügyminiszter csütörtökön megerősítette: a Kuril-szigetek négy déli szigetének követelésében országa rendíthetetlen, annak ellenére, hogy Oroszország álláspontja is egyre határozottabb.

A japán külügyminiszter szerint Oroszországnak nincs jogi alapja a déli Kuril-szigetek birtoklására. Maehara Szeidzsi, akit pénteken várnak Moszkvába, hangoztatta, hogy a Japánban Északi Területeknek nevezett szigetek orosz megszállása nemzetközi jogi szempontból megalapozatlan.  

A Kuril-szigetek lánca Kamcsatka és Japán legészakibb szigete, Hokkaido között húzódik mintegy 1200 kilométer hosszan, s az 56 földdarab közül a legtöbb lakatlan és sivár. A láncot a Szovjetunió a második világháború végén, a japán kapituláció után foglalta vissza a távol-keleti országtól négy olyan déli szigettel együtt, amely korábban nem tartozott Oroszországhoz vagy a Szovjetunióhoz. 

Japán az 1951-ben kötött San Franciscó-i békeszerződésben lemondott a Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai szigetekre vonatkozó területi igényéről, ennek ellenére ezeket még mindig saját északi területeinek tekinti. Ez a területi vita a legfőbb oka annak, hogy Japán és Oroszország máig nem kötötte meg a háborút lezáró kétoldalú békeszerződést.

A két ország kapcsolataiban a hangnem tavaly november elseje óta vált élesebbé, amikor Dmitrij Medvegyev államfő - az első orosz vezetőként - ellátogatott a vitatott területre. Kan Naoto japán kormányfő hétfőn megbocsáthatatlan sértésnek nevezte az utat, mire Medvegyev azzal válaszolt, hogy Oroszország megerősíti ottani katonai jelenlétét, így védve meg szuverenitását a szigeteken.

A tokiói külügyek irányítója néhány órával azelőtt, hogy elindult volna Moszkvába, sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy nemzetközi jogi szempontból az Északi Területek Japán szerves részét alkotják, azok orosz megszállásának nincs jogi alapja. Hozzátette: kicsi a jelentősége annak, hány orosz vezető látogat a területre, s annak is, hogy növelik vagy csökkentik katonai jelenlétüket, mert nemzetközi jogi szempontból Oroszországnak nincs jogcíme a szigetek megszállására. Mint mondta, Japánnak továbbra is rendíthetetlen az álláspontja e kérdésben.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.