2011. február. 02. 17:53 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 02. 17:45 Világ

Mubaraknak nem tetszik, hogy külföldön az "azonnali átmenetet" sürgetik

Visszautasította az egyiptomi külügymisztérium kedden azokat a sorozatos külföldi felhívásokat, amelyek azonnali hatalmi átmenetet szorgalmaztak az arab országban.

Hosszam Zaki külügyi szóvivő a MENA hivatalos hírügynökség által ismertetett közleményben utasította vissza a külföldi felhívásokat. Egyben közölte: az utóbbi órák összecsapásai azt bizonyítják, hogy a tüntetők követelései mögött nincs teljes népi egyetértés. Mubarak kedd este bejelentette, hogy kitölti mostani - immár hatodik - államfői mandátumát, de nem indul a szeptemberben esedékes elnökválasztáson.

A külföldi reagálások alaphangját Barack Obama amerikai elnök adta meg, aki Mubarakkal kedd este telefonon folytatott beszélgetése után közölte: az Egyesült Államok érdemi és békés, rendezett átmenetet akar Egyiptomban, amelynek most azonnal kell megkezdődnie. Obama közvetlenül nem szólított fel Mubarak lemondására.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán sürgette Mubarakot, hogy a "lehető leggyorsabban" cselekedjen a tüntetők által követelt politikai átmenet megvalósítása érdekében. Nagy-Britannia és Spanyolország átmeneti kormány felállítását szorgalmazta. Nicolas Sarkozy francia elnök - akit sokan bíráltak hazájában, mert az utca nyomásával szemben támogatta a hatalomból végül elűzött tunéziai elnököt - azt szeretné, ha az átmenet "haladéktalanul" és "erőszakmentesen" megkezdődne Egyiptomban.

A mérsékelt iszlamista politikai folytató Recep Tayyip Erdogan török kormányfő úgy vélekedett, nem elegendő  Mubarak azon bejelentése, hogy a szeptemberi elnökválasztásig hivatalban marad: csak azonnali távozásával tenne eleget népe követeléseinek.

 

Hirdetés
hvg360 Lőrincz Tamás 2025. január. 06. 06:30

A választás időpontjánál is fontosabb, telik-e osztogatásra a Fidesznek, miközben a kilátásoknál csak a közhangulat rosszabb

A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. Mi vár a magyar politikára és a választókra a most kezdődő évben?