Váratlanul érte Amerikát az egyiptomi lázongás
Az Egyesült Államokat és Izraelt is felkészületlenül érte az Egyiptomban, illetve az arab világban indult folyamat - erről Gazdik Gyula, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt.
Egyiptomban az elmúlt napok összecsapásaiban szombat reggeli adatok szerint mintegy 25 személy vesztette életét, és jóval meghaladta az 1000-et a sebesültek száma. A tüntetések nyomán az egyiptomi államfő elrendelte a kormány lemondását. Hoszni Mubarak közölte, hogy a hét végén új kormányt nevez ki, és óvatos reformokat helyezett kilátásba. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Tunéziában történtek jelentették a szikrát a puskaporos hordó felrobbanásához Egyiptomban, és egyelőre nem is lehet látni, hogy ez a folyamat milyen irányban halad tovább. Mint mondta, még csak találgatások vannak arról, hogy ki lesz a miniszterelnök, és ez hogyan hat ki az utódlásra, hogyan alakul az ország politikai struktúrája. Gazdik Gyula szerint az arab világban végigsöprő hullám hátterében részben szociális válság, a visszaeső gazdasági növekedés áll. Utalt arra, hogy a 81 milliós lélekszámú Egyiptom lakosságának a fele a szegénységi küszöb alatt, vagy annak közelében él, nagy a munkanélküliség, és ez óriási problémát jelent. Arra is rámutatott, hogy Egyiptomnak, mint a legnépesebb arab országnak van a legnagyobb kulturális kisugárzása, és legnagyobb hadereje is az arab világban, továbbá az Egyesült Államok legfontosabb arab stratégiai partnere. Jelezte: a stratégiák újragondolása a mostani helyzetben amerikai részről elkerülhetetlen.
A szakértő szerint mindezek miatt az "egyiptomi folyamat kifutása" nagy mértékben hatással lesz a térség többi államára is.Elmondta, a legrosszabb forgatókönyv Egyiptomban az lenne, ha megbukna a rendszer, és "totális anarchia" következne be, a hadsereg képtelenné válna a helyzet ellenőrzésére, a politikai hatalom pedig teljesen megbénulna. Gazdik Gyula szerint azonban ez a forgatókönyv nem fog bekövetkezni. A szakértő szerint a háttérben folyó ellenzéki tárgyalások eredményeként várhatóan egy átmeneti periódus, majd a konszolidáció feltételeinek a megteremtése következik. Közölte azt is, nem gondolja, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatokat alapvetően befolyásolná bármilyen változás. Utalt arra, hogy a két állam között tradíciói vannak a kapcsolatrendszernek; már az 1920-as években diplomáciai kapcsolatokat létesítettek, és Egyiptom mindig is fontos volt Magyarország számára.