Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Aggódnak a magyar demokráciáért: megfigyelési eljárást kérnek Strasbourgban
Már nem csak a médiatörvény téma Európában: a magyar demokrácia működéséről vitáznak ma délután az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésén, a képviselők egy csoportja pedig megfigyelési (monitoring) eljárás elindítását kérte Magyarországgal kapcsolatban, mert aggódnak a hazai jogrend, az emberi jogok és a demokratikus intézmények működése miatt.
| Az Európa Tanácsról |
| Az Európa Tanács (ET) nem EU-intézmény (bár gyakran összekeverik az Európai Tanáccsal), a nemzetközi szervezetet 10 állam hozta létre még 1949-ben, ma 47 ország a tagja. Többek között az emberi jogok, a média, a jogi együttműködés, a társadalmi kohézió, a helyi demokrácia és a határokon átívelő együttműködés területén aktív. Megalapítása után egy évvel, 1950-ben elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ennek alapján állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Magyarország 1990-ben csatlakozott a szervezethez, a parlamenti közgyűlésben hét főtagból és hét póttagból álló delegáció képviseli az országot. |
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöksége – azaz más néven a Büró – hétfőn döntött arról, hogy a magyar demokrácia működéséről vitáznak majd a képviselők a mai plenáris ülésen. Az európai szocialisták javaslatára napirendre vett vitában először Björn von Sydow egykori svéd védelmi miniszter, a szocialisták képviselője szólal fel. A vita – amelyet várhatóan késő délután tartanak – végén a parlamenti közgyűlés szabályainak megfelelően nem születik majd döntés.
A képviselők egy csoportja Marietta de Pourbaix-Lundin, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó svéd Mérsékelt Párt politikusának kezdeményezésére levélben kérte a parlamenti közgyűléstől a megfigyelési eljárás elindítását Magyarországgal kapcsolatban, ahol véleményük szerint aggodalomra adnak okot a jogrenddel, emberi jogokkal és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos közelmúltbeli fejlemények. Ezek közül a levél – amelyet öt párt 24 képviselője, köztük néppártiak írtak alá – konkrétan a következőket kiemeli ki:
- az alkotmánybírák megválasztásának szabályai oly módon változtak meg, hogy a testület függetlensége megkérdőjeleződött,
- a nemzetközi szakértőkkel, illetve a Velencei Bizottsággal történő konzultáció segíthetné a magyar hatóságokat az alkotmány „relatíve gyors” módosításában,
- olyan információk láttak napvilágot, hogy közalkalmazottakat politikai álláspontjuk miatt bocsátanak el vagy helyeznek át,
- a magyar kormány beleegyezett, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot folytasson a médiatörvénnyel kapcsolatban, az eredménytől függően a kormány megváltoztathatja a szólás szabadságának korlátozása és a regisztráció követelményének bevezetése miatt kritizált törvényt.
Még nem volt példa arra, hogy megfigyelési eljárást indítsanak egy EU-tagállam ellen – mondta a Klubrádió ma reggeli adásában Eörsi Mátyás, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés liberális frakciójának volt vezetője, aki szerint korábban Moldáviával, Grúziával vagy Azerbajdzsánnal szemben már indítottak ilyen eljárást. Egy ilyen vizsgálatnak a presztízsveszteségen kívül közvetlenül nincs következménye – tette hozzá.
Eörsi Mátyás szerint az eljárás iránti kérelmet "gyakorlatilag minden politikai családból" támogatták. A politikus szerint ezzel megbukott a magyar jobboldalnak az az érve, hogy a Magyarország elleni külföldi kritikák a szocialisták és a liberálisok politikai aknamunkájának köszönhetők.
Hivatalosan a megfigyelési eljárás és a mai parlamenti közgyűlési vita nincs ugyan kapcsolatban egymással, a Hírszerzőnek Gruber Attila fideszes-néppárti képviselő azt mondta, a magyar képviselők közül tudomása szerint mindenki fel fog szólalni a vitában. „Arra készülünk, hogy tényszerűen elmondjuk a véleményünket. Megkaptuk az észrevételt, a kifogások nehezen értelmezhetők, például az alkotmányozás folyamata még normaszöveg előtti állapotban van” – mondta a híroldalnak Gruber.
A vitát kövesse percről percre a hvg.hu-n!
