A mértékadó konzervatív napilap tudósítója utal az Európai Tanács brüsszeli épülete előtt található kultúrtörténeti szőnyeg miatti tiltakozásokra. „Ha valóban provokálni akartak volna, a debreceni (az 1849-ben a debreceni országgyűlésen elfogadott függetlenségi nyilatkozattal és a Habsburg-ház trónfosztásával kikiáltott) köztársaság térképét tették volna ide” – mondta az ügyről a lapnak egy diplomata, akiről csak annyit közöl a lap, hogy nem magyar. „Ez itt nem Nagy-Magyarország, ez az akkori Habsburg-monarchia térképe” – tette hozzá a nyilatkozó.

„Ha problémát akarnak találni az emberek, mindig találnak” – mondta Polner Gergely, a brüsszeli magyar EU-követség szóvivője. A magyar történelem egyik legbüszkébb pillanata volt, amikor két birodalom ellen kelt fel – mondta. Nem állt szándékában a magyar kormánynak a nagy-magyar fantáziákra utalni – tette hozzá a tudósítás szerint. „A gond csak az - fűzte hozzá a tudósító -, hogy éppen ezt teszi a kormány újra és újra, amikor állampolgárságot kínál fel a határon túli magyaroknak vagy a trianoni szerződésről való megemlékezést államüggyé teszi”.

A szőnyeg körüli izgatottság rávilágít a kelet-európai társadalmaknak történelmük feldolgozásával kapcsolatos problémáira  két évtizeddel a kommunizmus bukása után – írta a Die Presse. A hiányos ismeretek – Nyugat-Európában is – és hosszú időn át elnyomott nacionalista reflexek együtt egy politikai visszaélésre alkalmas keveréket alkotnak. Orbán Viktor „tüzes” fellépése az Európai Parlamentben rávilágított erre. Médiapolitikája elleni kritikát a miniszterelnök arra használta fel, hogy népe védelmezőjeként stilizálja magát – írta a lap.

Másutt is könnyen személyesnek veszik a tartalmi bírálatokat Európa keleti felében – vélekedett a Presse, rámutatva, hogy Romániában sokasodnak a frankofónia szervezetéből való kilépést szorgalmazó hangok, miután Franciaország blokkolja Románia csatlakozását a schengeni térséghez.

Az európai uniós tagság az elé a feladat elé állította a térség országait, hogy kritikusan elgondolkodjanak saját történelmükön – mondta a lapnak 2009-ben Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzora. „A történelem, amelyet 2004-ig a kelet-európaiak a világnak elbeszéltek, idegen hatalmak által elpusztított liberális demokráciákról szólt. Következésképpen a nácik és a kommunisták nélkül minden rendben lett volna. Most azonban az EU-ban vannak és többé már nem kell politikailag korrektül elbeszélniük a történelmüket” – idézte az osztrák lap a Yale professzorát.