Európaiak közötti bizalmatlanság címmel közölt első oldalas vezércikket hétfőn Magyarországról a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Georg Paul Hefty, a konzervatív újság rovatvezetője a magyar kormányfővel szembeni "széles EU-körökben osztott bizalmatlanságban" pártpolitikai taktikázást lát. "Vajon milyen következményekkel járt volna a baloldalnak az a követelése, hogy tíz nappal a soros elnökség átvétele előtt fosszanak meg az ehhez fűződő törvényes jogától egy tagállamot?" - tette föl a kérdést Hefty, aki szerint a Budapest iránti bizalmatlanság kiváltója a médiatörvény, oka azonban Orbán nyolc hónappal korábban aratott toronymagas választási győzelme volt.

"Pártja, a Fidesz Európa-szerte azért szálka a szociáldemokraták és baloldali liberálisok szemében, mert kétharmados parlamenti többsége azt dokumentálja, hogy a magyar szocialistákba és szabad demokratákba vetett bizalom elvesztése után a nép többsége nem a szélsőjobboldalhoz pártolt át, hanem a jobbközépet segítette kormányképes többséghez. Hogy az országban sok minden rosszul áll politikai, gazdasági, szellemi téren, az régóta téma már Nyugaton; hogy a rendcsináláshoz nem lesz elég a határozatlanság, azt sejteni kellett; hogy a Fidesz elnöke 'erős embernek' érzi magát, és így viselkedik, azt nem csak magyar választói tudták. Aki azonban azt állítja, hogy Orbán a 30-as évek politikusainak új kiadása, vagy a fehérorosz Lukasenka miniatűr mása, annak nemcsak történelmi és geopolitikai ismeretei hiányosak, de az európai szokásokat sem ismeri" - érvel a FAZ kommentátora.

Véleménye szerint a magyar EU-elnökséget nem szabad önvédelemre korlátozni, hiszen Budapestnek - Európa érdekében - lesz elég dolga. Az EU pénzügyi és gazdaságpolitikájának harmonizálása hosszas tárgyalásokat tesz szükségessé, mivel éppen a kisebb államoknak fűződik érdekük ahhoz, hogy (maradék) szuverenitásuk eme csorbítása ne váljék a nagyok egyezségeinek tárgyává.

Hefty kiemeli a horvát EU-csatlakozáshoz fűződő magyar érdeket. Mint írja, az Adria mentén fekvő ország, "amely évszázadokon át Nagy-Magyarország része volt, szemléletes példája annak, miként tudja valamennyi magyar kormány kihasználni az EU (és azon belül Schengen) előnyeit. Budapest boldog és elégedett azzal, hogy a magyar nemzet legnagyobb része immár öt, hamarosan pedig hat EU-tagállamban él. Ha pedig egy napon még Szerbia is csatlakozna, akkor csaknem az összes magyar ismét közös, immár nem nemzeti, hanem európai standardok szerint élhetne".

Az EU az a színpad, amelyen kormányfők és külügyminiszterek nem elsősorban a maguk karrierjére, hanem mindenekelőtt arra gondolnak, hogyan erősíthetnék hazájuk tekintélyét. A soros elnökség kiváló alkalom erre. Ettől egyetlen kormány sem hagyja eltéríteni magát - zárta kommentárját a Frankfurter Allgemeine Zeitung.