2011. január. 01. 12:35 MTI Utolsó frissítés: 2011. január. 01. 12:46 Világ

Hírügynökségi kommentárok a magyar uniós elnökségről

Budapesti keltezésű, elemző tudósításokban számolt be az AFP francia és dpa német hírügynökség arról, hogy szombattól fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon.

A hírügynökségek kiemelték, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, ugyanakkor tudósítottak arról is: Magyarország olyan időszakban vette át az elnökségi stafétabotot, amikor a parlament által elfogadott médiatörvény mind belföldön, mind külföldön heves tiltakozásokat váltott ki.

Az AFP francia hírügynökség a kihívások között első helyen az euróövezet válságát, a roma kisebbség integrálódását, továbbá az unió hosszú távú költségvetésével kapcsolatos, kemény tárgyalásokat említette. Egyidejűleg  emlékeztetett, hogy Magyarország - mint arra a közelmúltban a német kormány is utalt - különös felelősséggel bír az egész unió képéért a világban, olyan időben, amikor az AFP megfogalmazása szerint vitatott reformok sorozatával mind az országon belül, mind külföldön vihart keltett. A hírügynökség szerint ezek sorában mindenekelőtt a messze ható médiareform vetett fel kérdéseket azzal kapcsolatban, vajon Magyarország - mint írta - alkalmas-e a soros uniós elnöki tisztség ellátására. Az AFP ennek kapcsán ismertette a törvény főbb pontjait, és emlékeztetett arra, hogy azt az EBESZ azt a sajtószabadságot veszélyeztető jogszabályként bélyegezte meg, az Európai Parlament, valamint egyes országok, köztük Németország pedig nyílt bírálatot fogalmazott meg.

Az euróövezet válsága, a költségvetési tárgyalások, valamint a roma kisebbség integrálódása mellett a francia hírügynökség a kihívások között említette a schengeni övezet bővítését, utalva arra, hogy Franciaország és Németország korainak tartja, és ellenzi Románia és Bulgária - Magyarország által támogatott - 2011 márciusától remélt csatlakozását.

Az elnökség egyik legkiemelkedőbb eseményeként említette az AFP a májusban Budapesten tartandó keleti partnerségi csúcstalálkozót, és utalt arra is: Magyarország reméli, hogy elnöksége idején előrehaladást érhetnek el Horvátország uniós csatlakozása terén.

A médiatörvény kiváltotta tiltakozásokkal kezdte a magyar uniós elnökséggel foglalkozó tudósítását a dpa német hírügynökség is. Bevezetőjében utalt arra, hogy az ország az euróválság kellős közepén vette át az elnökséget, ugyanakkor médiapolitikája vitákat váltott ki. Németország és néhány más ország azt a gyanút fogalmazta meg, hogy Magyarország - mint a dpa írta - eltávolodik a „demokratikus erényektől”. AZ EU-ban és a magyar ellenzék soraiban attól tartanak, hogy a törvény cenzúrát készít elő - tette hozzá a hírügynökség.

A dpa utalt arra, hogy a német, a cseh és a luxemburgi kormány mellett mértékadó emberi jogi, valamint szakmai szervezetek is bírálták a törvényt. Kiemelte, hogy Angela Merkel német kancellár az uniós normák betartására intette Magyarországot. Majd idézte Werner Hoyert, a német külügyminisztérium államminiszterét, aki szerint a német kormány azt várja, hogy Magyarország átdolgozza a törvényt.

Ezt követően a dpa ismertette a magyar uniós elnökség prioritásait, kiemelve a közös Duna-stratégiát, valamint a romák integrálódásával kapcsolatos összeurópai terv kidolgozását. Utalt arra is, hogy a súlypontok között szerepel az unió kulturális sokszínűségének elősegítése, a további bővítés, a „csúcspontot” pedig a májusi keleti partnerségi találkozó jelenti, amelyre Budapestre várják Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is.

Kormányszóvivő: az elnökség lehetőséget nyújt a félreértések tisztázására

A kormányszóvivő szerint az EU-elnökség miatt Magyarországra irányuló figyelem alkalmat ad a félreértések tisztázására, például a médiatörvénnyel kapcsolatban.

„Az EU-elnökség és az a fajta érdeklődés, amelyet ilyenkor egy ország kap, nagyon jó fórum ahhoz, hogy tisztázni lehessen a félreértéseket” - mondta Nagy Anna a magyar EU-elnökséget elindító szilveszteri rendezvényen a budapesti Millenáris Parkban. Kifejtette: az elnökség miatt százával fognak Magyarországra érkezni olyan újságírók, akik egyébként nem jönnének. „Ez azért nagyon jó, mert végre le lehet velük ülni, és meg lehet velük beszélni, hogy az, amiről azt gondolják, hogy a médiatörvény tartalma, az vajon tényleg az-e" - tette hozzá.

A kormányszóvivő elmondta, hogy a médiatörvény angol fordítása még nem készült el. A törvényt bíráló újságírók szerinte sokszor hiányos ismeretek birtokában, legfeljebb az alapján mondanak ítéletet, hogy „valaki azt mondta nekik, ez valahogy úgy lesz”. „Ez nem elég jó alap arra, hogy ki lehessen jelenteni néha nagyon szélsőséges véleményt a magyar médiatörvényről, és azon keresztül a magyar kormányról és Magyarországról” - mondta. Mint megjegyezte, nagyon nehéz áttételesen valódi véleményt alkotni, „ha azt a forrást, amelyet bírálok, gyakorlatilag még soha nem láttam”. Véleménye szerint a médiatörvény minimális ismerete nélkül hangoznak el bíráló vélemények.

Úgy fogalmazott, hogy a bírálatok „telis-tele vannak félreértésekkel”, amelyeket tisztázni kell. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztán lásson, „bátran tegyék fel a kérdéseiket, nemcsak a Magyarországra érkező miniszterek és államtitkárok, hanem az újságírók is” – mondta. A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy az EU-elnökségi félév alatt sem állhat meg a hazai élet, hiszen hatalmas feladatokat kell megoldani. Utalt az alkotmányozásra, valamint arra az átfogó - az egészségügytől kezdve a közigazgatáson át az oktatást is érintő - reformtervezetre, amely február végére kerül a kormány elé.

Fontosnak nevezte, hogy a magyar EU-elnökségnek stabil belpolitikai háttere van. Értékelése szerint ez a szilárd belpolitikai helyzet - nincsenek belpolitikai csatározások és bizonytalanságok - optimális az elnökség ellátásához. Egy ilyen helyzetben az EU-elnökség sokkal jobban fel tud készülni a feladatokra annál, mintha belpolitikai ügyek foglalnák le - mondta Nagy Anna kormányszóvivő.

Orbán: cél sikerre vinni az Európa 2020 stratégiát

Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban.

Elmondta, hogy az elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott, így találkozott az összes többi tagállami miniszterelnökkel, és megbeszéléseket tartott a keleti partnerségben részt vevő országok vezetőivel és a balkáni térség több kormányfőjével is. „Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent” - hangsúlyozta Orbán Viktor.

„Arra törekszem majd, hogy csökkentsem azt az oly fájdalmas távolságot, amely az európai eszme és az európai polgárok között ma létezik” - fogalmazott a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogyan kommunikálja majd tevékenységét a magyar elnökség az uniós polgárok felé.

Hirdetés
Címkék