2010. december. 22. 11:30 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. december. 22. 11:34 Világ

Példátlan magyar médiatörvényről ír a Corriere

Veszélyben a sajtószabadság - a média a kormány ellenőrzése alatt címmel jelent meg a magyar parlament által kedd hajnalban elfogadott médiatörvényről szóló cikk az olasz Corriere della Sera online kiadásában.

Ilyen törvényt még nem láttak az Európai Unióban - írja a Corriere.it keddi cikkében a frissen elfogadott magyar médiaszabályozásról. A kétharmados parlamenti többséget adó kormánypártok által megszavazott szabályozás közös hírgyártó központot hozna létre az MTI-nél, komoly bírságokat helyez kilátásba a "közérdek" és a becsület pontosabban nem részletezett módon történő megsértéséért, az újságíróknak pedig fel kell fedniük forrásaikat nyomozó hatóság kérésére - vázolja fel a január 1-től hatályba lépő változásokat a lap. Kitér arra is, hogy a tévés hírműsorokban a bűnügyi hírek arányát  legfeljebb húsz százalékban maximálná a törvény, és a rádiókban sugárzott magyar zene arányát 40 százalékra kell növelni.

A "szájpöcök" médiatörvény csak a legutóbbi mozzanat abban a gondosan kimunkált konstrukcióban, amelyet a konzervatív többség alkotott áprilisi választási győzelme óta. Azt követően Orbán Viktor rövid úton kinevezte a médiatanács élére a hozzá közel álló Szalai Annamáriát, aki mellett csupa fideszes delegáltak dolgoznak, később az általa kinevezett vezérigazgatók kezdték el irányítani a közmédiumokat - írja a Corriere.it. Végül elfogadták a 175 paragrafusból álló médiatörvényt.

A lap felidézi, hogy a törvénnyel szemben 1500 fős tüntetés zajlott a Parlament előtt, valamint azt is, hogy Orbán Viktor azt hozta, hogy korábban hosszú ideig elnök nélkül működött a köztelevízió, s hogy szerinte a törvény eurokonform. Arról is említést tesznek, hogy Belénessy Csaba, az MTI új elnöke nemrég azt mondta egy lapinterjúban, hogy a távirati iroda munkatársainak a kormányhoz lojálisnak kell lenniük. A cikk azzal zárul, hogy a törvény ellen több nemzetközi szervezet, így az International Press Institute és az Organization for Security and Co-operation in Europe is felemelte a hangját.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.