Hogyan módosítsuk a Lisszaboni Szerződést úgy, hogy a jövőben lehetővé váljon a tagországok kölcsönös pénzügyi segítségnyújtása végszükség esetén? Szükség van-e a jelenlegi 750 milliárd eurós ideiglenes krízisalap növelésére? Növelheti-e a közös páneurópai kötvények kibocsátása az euróba vetett pénzpiaci bizalmat? Ennek a három fő kérdésnek a megválaszolására ült össze csütörtök délután 2010-ben utoljára az Európai Unió huszonhét állam- és kormányfője.

„Jelentős megállapodásra jutottak ma Európa vezetői, hiszen sosem könnyű az alapszerződés módosításáról dönteni” - mondta a csütörtöki tárgyalási nap után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Arra a kérdésre, hogy elegendőek-e a most kialkudott változások a piacok tartós megnyugtatására, kijelentette: a tanács világos elköteleződéséről tett tanúbizonyságot, amikor minden szükséges lépést megtett a szigorúbb szabályok elfogadásához.

A csúcsot elnöklő Herman van Rompuy tanácsi elnök szerint az alapszerződés 136. cikkelyének kibővítése nagy jelentőségű, és megnyitotta a lehetőséget az unió gazdaságának ismételt megszilárdításához. Az előzetes tervek és a kiszivárgott tanácsi konklúziótervezetnek megfelelően a tagállamok megállapodtak a „korlátozott” alaptörvény-módosításban, amelyhez az uniós intézményközi konzultációkat 2011 márciusáig be kell fejezni.

A gyakorlatban a módosítás a Lisszaboni Szerződés szövegében két mondat beillesztését jelenti, amelyhez a jogi szakértők várakozása szerint nem szükséges népszavazás kiírása egyik tagállamban sem. Írországban, ahol tavaly az alapszerződést végül csak második nekifutásra sikerült jóváhagyatni, a miniszterelnök, Brian Cowen már a csúcs előtt kijelentette: meglátása szerint nem kell referendumot kiírni országában a módosítás kapcsán. A lapunknak nyilatkozó tagállami diplomaták szerint hasonlóképp sem Dániában, sem Hollandiában nem kell majd népszavazást kiírni, mivel a módosítás nem ruház át újabb jogköröket Brüsszelre, és kizárólag a közösségi politikákra vonatkozó részeit érinti az alapszerződésnek.

A sietős tempó azért szükséges, mert 2012 végéig le kell tudni a módosítás tagállami ratifikációját. A jelenlegi ideiglenes krízisalap ugyanis a tavaszi megállapodás szerint 2013-ig lehet érvényben. A legújabb menetrend szerint 2013 januárjától lép majd életbe a ideiglenes krízisalapot felváltó állandó válságmechanizmus. A közös gazdasági kormányzást erősítő lépések részeként létrejövő mechanizmussal az ősszel politikai szinten elfogadott preventív szabályok mellett az esetleges tagországi államcsődök esetén végső megoldásként aktiválható válságalap is bekerül az unió vezetőinek eszköztárába.

A kormányfők megállapodása szerint 2011 júniusáig véglegesíteni fogják a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági része kapcsán vázolt szigorításokat. Eszerint végbemegy a hat, politikai szinten jóváhagyott jogalkotási javaslat részletes kidolgozása és elfogadása, amelyet követően végleg lezárul a 2008 őszén kirobbant válság nyomán elindult gazdasági reformok első szakasza. A végleges válságalap létrejöttéig hátralévő két évben azonban a jelenlegi 750 milliárd eurós alapból kell megsegítenie a tagállamokat Európának. Eddig a görögöket és legutóbb az íreket 110 milliárd euróval óvta meg a teljes államcsődtől az alap, de folyamatosak a találgatások a spanyolok és a portugálok kritikus fiskális helyzetéről is.

Emellett az Európai Központi Bank (EKB) a közelmúltban több milliárd euró értékben vásárolt állami kötvényeket, hogy csökkentse a legnehezebb pénzügyi helyzetben lévő eurózóna tagjaira nehezedő gazdasági nyomást. Az EKB csütörtöki bejelentése szerint pedig tizenkét éve először szólítja fel a nemzeti központi bankokat tőkeemelésre, ezzel a jelenlegi 5,8-ról 10,8 milliárd euróra emelve jegyzett tőkéjét a megnövekedett piaci bizonytalanság és hitelkockázat miatt.

A szükséges jogi keretek módosítása mellett a kormányfők jóváhagyták a válságmechanizmus pénzügyminiszterek által november végén lefektetett alapszabályait is, amelyek részletesen kidolgozott terveit szintén a jövő márciusi EU-csúcson szeretnék elfogadni. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a meglévő Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusra épül majd, és megkönnyíti, hogy az EU pénzügyi mentőövet dobjon az euróállamoknak a pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyása mellett.

Rompuy a válságmechanizmusról szólva elmondta, a pénzügyminiszterek által megtárgyaltakat módosítás nélkül egyhangúan fogadták el az országok. Hozzátette, hogy a válságmechanizmus a meglévő alapokra épül, és ezért az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz benne a Nemzetközi Valutaalap. A magánszektor bevonására a tagállamok megállapodása szerint eseti alapon lesz lehetőség. Az Európai Bizottság korábbi bejelentésének megfelelően a jövőben a nyáron egyszer már közzétett banki stresszteszteket a jövőben szigorúbb kritériumrendszer szerint folytatja majd Európa, ezzel is segítendő a pénzpiacok bizalmának megszilárdítását.