"A nyugati világ és Oroszország között egy nagy történelmi szövetség kialakulásának a napjait éljük" - fogalmazott a magyar miniszterelnök a NATO-csúcsértekezlet alatt, a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt adott nyilatkozatában. Szerinte ez a folyamat azért is nagyon fontos Közép-Európa számára, mert voltak már olyan kiegyezések a történelemben, amelyeknek ez a térség "nem haszonélvezője, hanem szenvedő alanya" volt. 

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU mind több tagállama alakít ki egyre komolyabb gazdasági, beruházási együttműködést Oroszországgal. A NATO már nem ellenfélnek, hanem partnernek tekinti Moszkvát, az oroszok pedig tagságra törekednek a Kereskedelmi Világszervezetben - mondta Orbán, és úgy vélekedett, hogy "ezek a mozdulatok előbb-utóbb találkozni fognak", a nyugati világ és Oroszország között történelmi szövetség alakul ki.

Közép-Európának a szempontját azonban - tette hozzá - fel kell vetni, hiszen a térség függetlenségéről, gazdasági mozgásteréről, autonómiájáról, szuverenitásáról van szó. Közép-Európának is meg kell kapnia a megfelelő figyelmet ebben a globális jelentőségű kiegyezésben - szögezte le. Mint mondta, több témában - a katonaitól a kereskedelempolitikai vonatkozásokig - Közép-Európa számára nyújtandó garanciákra gondol.  

"Egyelőre szerényen, halkan, egyedül vetjük fel ezt a dolgot" - mondta Orbán Viktor, de hozzátette, hogy szerinte az elkövetkező két-három évben ezek a hangok fel fognak erősödni, és ezek a kérdések a tárgyalóasztalra fognak kerülni. A NATO-csúcs egyéb témáival kapcsolatban a magyar kormányfő egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy a rakétavédelem nem teszi szükségtelenné a nukleáris elrettentés fenntartását. "Nem elég a pajzs, kard is kell hozzá" - jegyezte meg. Kiemelte, hogy az oroszok nem fognak részt venni a NATO rakétapajzsának fenntartásában, de saját rakétavédelmi rendszerük együttműködhet a NATO-éval. Kitért arra, hogy a NATO-EU viszony érdemi szorosabbra fűzését gátolja a Ciprussal kapcsolatos török-görög szembenállás. "Ez minden EU-elnökség számára komoly kihívás" - állapította meg, hozzátéve, hogy ebben évek óta nincs előrelépés.

Afganisztánt illetően Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország erősítette a maga részvételét, most pedig a szövetségesek megállapodtak abban, hogy egységesek maradnak, "senki nem lép ki" egyoldalúan a közös küldetésből. A Balkánnal kapcsolatban a miniszterelnök megállapította, hogy az "befejezetlen munka". Az állapotok javultak ugyan a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, de a balkáni országok némelyikének még mindig nem világos a jövő perspektívája. Orbán Viktor szerint az EU-nak is van teendője, de a NATO-nak is, hiszen a szövetség bővítését ki kell terjeszteni az egész Balkánra.