A republikánusok arathatnak a keddi kongresszusi választásokon, Barack Obama pedig hasonló helyzetbe kerülhet, mint Bill Clinton 16 évvel ezelőtt. Kérdés, belebújik-e elődje "kosztümjébe" és követi-e annak stratégiáját.
Miről szavaznak november 2-án? |
Az USA-ban kétévente tartanak kongresszusi választásokat, ekkor a szavazók a washingtoni törvényhozás két házának képviselőit választják meg – a 435 tagú képviselőház esetében az összes helyről, a 100 tagú szenátus esetében pedig a helyek durván egyharmadáról (idén 37 szenátusi helyről) döntenek – olvasható a Guardian összefoglalójában. Ha a kongresszusi választások a négyéves elnöki ciklus közepére esnek, akkor – a több államban szintén ekkor megtartott kormányzó- és helyi törvényhozási választásokkal együtt – félidős választásként emlegetik a voksolást. |
A keddi félidős kongresszusi választások előtti utolsó hétvégén tetőpontjához ért a kampány az Egyesült Államokban, ahol mindenki arra kíváncsi, vajon a voksolás eredményeként a republikánusok – legalábbis részben – átveszik-e a hatalmat a demokratáktól a washingtoni törvényhozásban. Ettől függ ugyanis, hogy Barack Obama hogyan tudja tovább folytatni 2008-as elnökké való megválasztása után indított programját, azaz ezentúl mennyire lesz nehéz dolga a demokrata tervek megvalósításához szükséges törvényjavaslatok keresztül verésében.
Obama és a demokraták kilátásai mindenesetre nem túl rózsásak: a november 2-i választás előtti utolsó napokban a republikánusok előretörését jósolta a legtöbb közvélemény-kutatás, a felmérések szerint a demokraták ellenfelei a washingtoni törvényhozás két háza közül a képviselőházban többségbe kerülhetnek, és erősen megnyirbálhatják a demokrata többséget a szenátusban is.
A képviselőházban a republikánusoknak 39 helyet kell megkaparintaniuk ahhoz, hogy többségbe kerüljenek – ez a Washington Post legutolsó elemzése szerint könnyen összejöhet, ugyanis a szavazók 19 jelenleg demokrata területen már egyértelműen a republikánusok felé hajlanak, további 47 demokrata körzetben pedig szoros küzdelem várható.
Bár a republikánusok az előrejelzések szerint a szenátusban is növelik erejüket, itt várhatóan nem tudják megszerezni a többség eléréséhez szükséges 10 helyet. Ám itt is születhetnek még meglepetések, a szenátusi székekért folyó küzdelemben ugyanis az ABC News szerint öt államban – Washingtonban, Nevadában, Coloradóban, Illinois-ban és Pennsylvaniában – igen éles harc várható. A két évvel ezelőtti elnökválasztáson ebben az öt államban Obama nyert.
Tea Party: mindent vagy semmit |
A kongresszusi választások eredménye sokak szerint választ adhat a tavaly februárban indult Tea Party elnevezésű populista, egyes vélemények szerint szélsőséges konzervatív mozgalom sorsát érintő kérdésekre is. Az alulról szerveződő, a fennálló kormányzati és törvényhozási struktúrát kritizáló és a túlzott állami költekezést (például a bankok, autógyárak állami megsegítését, illetve a gigantikus gazdaságélénkítő csomagot) is ellenző mozgalom ugyan nem párt, így a választásokon sem indít jelölteket, de több államban is közvetlenül támogat szenátusi és képviselőházi jelölteket. Ha az elnevezésében az amerikai függetlenségi háború előzményére, a bostoni teadélutánként ismert, telepesek és a brit kormány között 1773-ban lezajlott incidensre utaló Tea Party jelöltjei nyernek a félidős választásokon, a CNN elemzése szerint a mozgalom tovább növelheti befolyását a republikánusok körében, nagyobb veszélyt jelenthet a demokratáknak, és akár királycsinálóvá is válhat lehet a 2012-es elnökválasztáson. Ha azonban elbuknak a jelöltjei, a CNN szerint a Tea Party egyetlen eredménye az lehet, hogy kettészakítja a Republikánus Pártot. |
Elégedetlen, dühös szavazók
A republikánusok előretörésében nagy szerepet játszik, hogy a szavazók jelentős része nem elégedett Obama eredményeivel a gazdaság talpra állításában és a magas munkanélküliség letörésében. Sokan dühösek, mert elveszítették munkájukat vagy éppen a kifizetetlen jelzálog-részletek miatt veszélybe került az otthonuk.
Ezen kívül az Obama elnökké választásában nagy szerepet játszó liberális voksolók részéről is egyre több a panasz, sokuk úgy véli az elnök nem tett meg mindent az iraki és afganisztáni háborúk gyors befejezéséért, a guantanamói börtön bezárásáért és a bevándorlásra vonatkozó szabályok alapvető átalakításáért.
A republikánusok eközben egyre több szavazót nyertek meg azzal, hogy erőteljesen támadták az Obama-kormány egészségügyi reformját és azt a gigantikus pénzügyi csomagot, amellyel az elnök a gazdaságot kívánta ismét növekedési pályára állítani.
Követi-e Obama elődje példáját?
Kérdés, hogy a keddi választások eredményétől függően a törvényhozásban meggyengülő demokraták, illetve Obama hogyan folytathatja majd az eddig megkezdett kormányzati programot. Az elnök feltehetően olyan helyzetbe kényszerülhet, mint elődje, Bill Clinton, aki a törvényhozásban meglévő demokrata többség 1994-es elveszítése után olyan kisebb horderejű kérdések felé fordult, ahol egyes republikánus képviselők támogatásával kompromisszumos megoldást tudott elérni – írja a Washington Post. Ezzel a lap szerint Clinton ugyan felbosszantotta liberális bázisának tagjait, ám olyan „centrista koalíciót” tudott kovácsolni, amely két évvel későbbi újraválasztását is segítette.
Obama viszont nem Clinton – olvasható ki a demokrata nyilatkozatokból, amelyek szerint a jelenlegi elnök a csip-csup ügyek helyett továbbra is a szélesebb körű változásokat szeretne elérni, ráadásul nem kötne alkukat a kongresszusi pártvezetőkkel – főleg nem a republikánusok törvényhozásbeli vezetőivel. Ezzel a republikánusok is így vannak: Mitch McConnell, a párt szenátusi vezetője például nemrégiben arról beszélt, hogy jövőre egyik fő feladatának azt tekinti majd, hogy Obama „egyciklusos” elnök maradjon.
Mi lesz az elnökválasztáson?
Bár a 2012-es következő elnökválasztás még messze van és most nem is az elnöki posztról szavaznak a voksolók, a keddi félidős kongresszusi választások sokak szerint annak lehetséges eredményére vonatkozóan is irányt mutathatnak. Barack Obama támogatottsága idén tavasszal esett 50 százalék alá, a CBS és a New York Times legfrissebb felmérése szerint pedig a november 2-i voks előtt néhány nappal a megkérdezetteknek már csak 45 százaléka gondolta úgy, hogy a jelenlegi elnök jó munkát végez (ezzel szemben 47 százalék vélte ennek ellenkezőjét).
Ez azonban a CBS szerkesztőségi blogjában megjelent elemzés szerint nem feltétlenül vetíti előre Obama bukását 2012-ben, a közelmúltban a félidős választások előtt ugyanis három elnöknek is hasonlóan alacsony volt a támogatottsága (Bill Clintoné 43, Ronald Reagané 46 és Jimmy Carteré 48 százalék), ám kettejüket (Clintont és Reagant) ennek ellenére másodszor is elnökké választották a szavazók.
Ám a republikánus oldalon az idei választás egyes vélemények szerint erősen befolyásolhatja a 2012-es elnökjelölt-állítást is – már ami legalábbis Sarah Palint, a 2008-as republikánus alelnök-jelölt esélyeit illeti. Bár a Washington Post és az ABC News legutóbbi felmérése szerint az amerikaiak 67 százaléka szerint Palin képességei alapján továbbra sem lehetne elnök, a Politics Daily cikke szerint az egykori alaszkai kormányzó erőteljesen aktivizálta magát a jelenlegi kampányban, kiállt több, a Tea Party konzervatív mozgalom támogatásával induló jelölt mellett – akár az ugyanott induló republikánus jelöltek ellenében is. Ha sikerrel járnak, e jelöltek Palinnek várhatóan visszaadhatják majd a szívességet – és a támogatással járó pénzt is – a 2012-es megmérettetés előtt – véli a Politics Daily cikkírója.