Az eredeti határidő 2010. június 30. volt, de ezt meghosszabbították szeptember 30-ig. A programnak azt kell tartalmaznia, hogy Magyarország miként akarja elérni a számára 2020-ra előírt 13 százalékos megújuló energiaforrás-arányt. A nemzeti fejlesztési minisztérium adatai szerint 2009-ben a megújulóenergia-felhasználás az összes energiafogyasztás 7,3 százaléka volt, szemben az egy évvel korábbi 5,9 százalékkal. Uniós szinten 2020-ig összességében 20 százalékra kell növelni a megújuló energia felhasználási arányát, míg a közlekedési szektoron belül elég a 10 százalék elérése.

A hivatalos figyelmeztető levelet ezen a napon küldték meg az érintett magyar, szlovák, lengyel, észt és belga kormánynak. A lépés az úgynevezett uniós jogsértési eljárás első lépcsőjének számít - hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője. Ha nem kapnak megfelelő választ, akkora következő fázisban immár az "indoklással ellátott véleményt" postázzák Brüsszelből a megszólított országba. Az ügy rendeződésének hiányában az Európai Bizottság akár az Európai Bírósághoz is fordulhat, mert a számszerűsített célkitűzések nem csupán politikai, hanem jogi erejű kötelezettségvállalások.

A megújuló energia támogatási rendszer átalakításának terve és a költséghatékonyságra alapozott Nemzeti Cselekvési Tervben szereplő forgatókönyvek pozitív fejlemények a megújulók elterjedése szempontjából, de a támogatásukra továbbra is szükség van - összegezte hétfőn Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője az energetikával foglalkozó internetes portál és a KPMG közös elemzését. Jelenleg csak az áramfelhasználásban rögzítettek megújuló energia-felhasználási kötelezettséget Magyarország számára, ez az múlt év végén már 6,4 százalékra teljesült, szemben az elvárt 3,6 százalékkal. Az így megtermelt áram árához jelenértéken számolva eddig mintegy 50 milliárd forint támogatást adtak a fogyasztók a végfelhasználói árban. A szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi hét százalék elérése könnyebb volt a költséghatékony technológiák miatt, ami a további fejlesztések során már korlátozottabb a korábbiakhoz képest.

Ságodi Attila, a KMPG energetikai és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere a magyarországi lehetőségek alapján a megújuló energia akár 20 százalékos arányát is elérhetőnek tartja. A szakértő hozzátette: az Európai Unió nagy szabadságot ad a tagországoknak arra, hogy milyen mértékben támogatják a megújuló technológiákat. Minden állam arra hajlik, hogy olyat támogasson, amely munkahelyeket teremt az adott országban, és amely hozzájárul országa gazdasági fejlődéséhez. Magyarországon éves szinten mintegy 100 milliárd forint támogatásra van szükség a megújuló energiához, de ezt technológiánként és méret szerint differenciáltan kellene elosztani.