Szép napok járnak az állami kézben lévő kínai nagybankokra: míg múlt héten a Kínai Mezőgazdasági Bank a világ eddigi legnagyobb tőzsdei kibocsátása során 22 milliárd dollárnyi friss tőkét szerzett, egy másik állami bank, a Kínai Kereskedelmi Bank a világ legértékesebb pénzintézetévé vált, legalábbis részvényei tőzsdei értékét tekintve. A hitelintézetek már korábban, évekkel ezelőtt elkezdték a felkészülést, működésük átalakításával és dolgozói létszámuk csökkentésével növelték nyereségességüket, ezzel is vonzóbbá téve papírjaikat a főleg külföldi befektetők előtt.

AP

Az elmúlt két évben sorozatos akciókat szervező egykori banki alkalmazottaknál azonban ismét elszakadt a cérna: a New York Times beszámolója szerint a Kínai Mezőgazdasági Bank tőzsdei kibocsátása után néhány nappal kisebb tömeg gyűlt össze a jegybank pekingi központja előtt, ahol kis zászlókat osztogattak és „Védjék meg az elbocsátott banki dolgozók jogait” feliratú pólót húztak. De mire kicsomagolták volna transzparenseiket, az akciónak vége is lett, a rendőrség ugyanis percek alatt öt buszba terelte a tüntetőket és kiürítette az utcát. Mire reggel 8-kor a bank kinyitott, szinte semmi sem utalt arra, hogy ott korábban utcai demonstráció zajlott.

Veszélyesebbek, mint a gyári munkások

Az egyik szervező szerint legalább 70 ezren lehetnek, akik szeretnék visszakapni egykori banki állasukat vagy legalább elfogadható mértékű kompenzációt akarnak kicsikarni. A New York Times szerint az elmúlt évtizedben 400 ezer dolgozót küldhettek el a kínai bankok. „Úgy dobtak ki minket, mint a szemetet” – mondta a lapnak a pekingi tüntetők egyike. „Csak az igazságot szeretnénk, és talán példaként is szeretnénk szolgálni másoknak, akiket szintén igazságtalanság ért.”

A kínai kormány eddig mindent megtett, hogy csírájában elfojtsa a hasonló demonstrációkat. Ám a földek kisajátítása miatt dühös földművelőkkel vagy a magasabb nyugdíjat követelő veteránokkal szemben a fehérgalléros banki alkalmazottak népes csoportja keményebb ellenfél lehet, mivel – részben online fórumokon és sms-ekben – jobban megszervezheti akcióit és könnyebben lerázhatja a kínai titkosszolgálat ügynökeit.

AP/Muhammed Muheisen

A tüntetések szervezőit a lap szerint gyakran olyan titkos és nem hivatalos börtönökbe vetik, ahol hazaszállításuk előtt néha meg is verik őket. A keményebb ellenállást tanúsítók gyakran munkatáborokban végzik, ahol akár három évet is eltölthetnek bírósági ítélet nélkül. A tiltakozó banki alkalmazottak közül az eredménytelenség miatt már többen is feladták, a sikertelen álláskeresők közül már sokan öngyilkosságot követtek el. Ahogy a fizikai dolgozóknak, a banki alkalmazottaknak sincs független szakszervezeti képviseletük, egy 2000-ben született bírósági ítélet pedig eloszlatta azokat a reményeket, hogy a kínai jogrendszer megoldást nyújthat a vitás ügyek rendezésére.

Repedések a rendszeren?

Egyes szakértők szerint a tömegesen elbocsátott banki alkalmazottak a mesterségesen felduzzasztott banki szektor szükséges átalakításának áldozatai. Korábban a szocialista pénzügyi rendszer alappilléreinek tartott bankok azokat is alkalmazásba vették, akiknek munkájára nem is volt szükség. Nyugati szemmel a kínai bankok még ma is túlságosan nagy dolgozói létszámmal működnek.

Bár a legtöbb szóban forgó bank adott végkielégítést az elbocsátott dolgozóknak, azt egyes beszámolók szerint gyakran erőszakkal fogadtatta el a felkínált pénzösszeget keveslő alkalmazottakkal. A kirúgott dolgozókkal felvett interjúkból kiderült, hogy általában a 40 felettieket küldték el, apelláta nélkül. A felkínált végkielégítés átlagos összege az egyik legnagyobb banknál 370 dollár volt minden ledolgozott év után. A pénzintézet egyik korábbi dolgozója a lapnak azt mondta, 2004-es elbocsátásakor nem fogadta el az ajánlatot. „A banknál töltött 20 év után azt gondoltam, többet érdemlek” – mondta a 44 éves nő, aki kirúgása óta részben újrafelhasználható anyagok gyűjtéséből tartja fenn magát.