ENSZ: 400 ezerre nőtt a kirgizisztáni erőszak elől menekülők száma
Az etnikai alapú erőszakcselekmények elől már legalább 400 ezer lakos menekült el otthonából Kirgizisztán déli részén az ENSZ legfrissebb becslése szerint - közölte csütörtökön Genfben a világszervezet humanitárius segítségnyújtást koordináló hivatalának (OCHA) szóvivője.
Az otthonukból elmenekültek, de az országon belül maradtak száma már mintegy 300 ezer, az Üzbegisztánba menekültek száma pedig 75 ezer és 100 ezer között van, de ez csak a felnőttek száma - mondta Elisabeth Byrs. Az üzbég-kirgiz határ korlátozásokkal ugyan, de nyitva marad: szerdán 9 ezer menekült léphetett be Üzbegisztánba. Az otthonukat elhagyni kényszerülő kirgiz állampolgárok többsége Andizsán, Fergana és Namangan területén telepedett le, Andizsánban eddig 48 ideiglenes tábort állítottak fel.
A humanitárius válsághelyzet kezelésében több nemzetközi szervezet vesz részt, köztük van a vöröskereszt, az ENSZ gyermekalapja (UNICEF), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (HCR) is. A HCR hat teherszállító repülőgépe mintegy 240 tonna segélyt szállít hamarosan a régióba. A dél-kirgizisztáni etnikai zavargásokban eddig 191 ember vesztette életét, további kétezer pedig megsebesült.
Nem hivatalos tárgyalások folynak Bécsben, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) székhelyén egy esetleges nemzetközi rendőri misszió Kirgizisztánba küldéséről - mondta a svéd külügyminiszter. Carl Bildt szerdán azt mondta a TT svéd hírügynökségnek, hogy "erőteljes diplomáciai egyeztetés" folyik az osztrák fővárosban a kérdésről. Egy civil rendőri misszió hozzájárulhatna a helyzet stabilizálásához az erőszak sújtotta Fergana-völgyben - mondta a miniszter. Hozzátette: a küldetés előfeltétele, hogy biztosítani tudjanak hozzá megfelelő számú résztvevőt, illetve hogy a biztonsági helyzet "valamennyire elfogadható" legyen.
Bildt a TT-nek adott interjúban "robbanékonynak" nevezte a Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán között még a sztálini időkben felosztott Fergana-völgyet, és a térséget afféle "turbó Balkánként" jellemezte. A svéd külügyminiszter úgy vélte, hasonló helyzetekben a világ más pontjain gyakran előfordult, hogy etnikai tisztogatás kezdődött. Carl Bildt kitért arra is, hogy egy nemzetközi vagy egyoldalú - például orosz - katonai beavatkozás Kirgizisztánban egyelőre "távoli lépésnek" számít. Egy ilyen akció végrehajtásához az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása kellene. A svéd miniszter szerint a jelenlegi helyzetben az EBESZ a legilletékesebb szervezet, mivel a testületben éppen a Kirgizisztánnal szomszédos Kazahsztán tölti be a soros elnökséget.