A UNHCR szóvivője, Andrej Mahecic arra figyelmeztetett, hogy a kirgizisztáni etnikai zavargások kiterjedhetnek. A Nemzetközi Vöröskeresztnek nincs hivatalos adata a zavargásokban meghaltak számáról, de Christian Cardon szóvivő azt mondta "százakról beszélünk". Ez jelentősen meghaladja az eddigi hivatalos becsléseket. Dél-Kirgizisztánban napok óta folynak az etnikai zavargások, az ország második legnagyobb városában, Osban hatalmas pusztításokat végeztek, amelyek célpontja az üzbég kisebbség volt.

A dél-kirgizisztáni Os és Dzsalálábád városában csütörtökön robbantak ki zavargások a kirgizek és az üzbégek között, az összecsapások az elmúlt napokban egyre súlyosabb méreteket öltöttek. Az etnikai alapú erőszakhullám kezdete óta a halálos áldozatok száma egyes korábbi becslések szerint 170-re, a sebesülteké több mint 1700-ra növekedett.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felajánlotta segítségét a béke helyreállításához . A szervezet "kész segítséget nyújtani Kirgizisztánnak a jelenlegi válság megoldásában, a feszültségek továbbterjedésének megakadályozásában, a konfliktus felszámolását követő helyreállításban, valamint az ENSZ-szel és más érintett nemzetközi szervezetekkel való szoros együttműködésben" - közölte a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet Állandó Tanácsa. A segítség mibenlétéről nem bocsátkozott részletekbe a közlemény.

MTI/AP

Az EBESZ tanácsának rendkívüli ülését azután hívták össze, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szombaton úgynevezett korai figyelmeztetést adott ki az etnikai konfliktussal összefüggésben. A főbiztos akkor ad ki ilyen figyelmeztetést, ha megítélése szerint valamely, etnikai kérdésekkel összefüggő feszültség konfliktussá alakulással fenyeget. A főbiztos eddig egyszer alkalmazta a korai figyelmeztetés eszközét, 1999-ben a Macedónia volt jugoszláv tagköztársaságban kialakult helyzettel összefüggésben - emlékeztetett a közlemény.

Bakijev fiát vádolják a szervezéssel

Kirgizisztánban nincs szükség külföldi békefenntartókra, és a véres erőszakcselekmények ellenére is megtartják június 27-én az alkotmányról kiírt népszavazást - mondta Biskekben Roza Otunbajeva ügyvezető államfő. Közben az ENSZ és az Európai Unió is arra ösztönzte kedden az átmeneti kirgiz vezetést, hogy ne hátráljon meg a halálos áldozatokat követelő események miatt, és tartsa meg a kulcsfontosságú népszavazást, majd a parlamenti választásokat. A kirgiz átmeneti kormány Kurmanbek Bakijev elűzött államfő Nagy-Britanniában őrizetbe vett kisebbik fiát vádolja azzal, hogy tízmillió dollárt fordított az országban kiújult erőszakhullám megszervezésére. Almazbek Atambajev miniszterelnök-helyettes szerint a volt elnök kisebbik fia idén április óta pénzeli a közép-ázsiai országban történt zavargásokat.

Rupert Colville, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője genfi nyilatkozata szerint bizonyíték van arra, hogy az erőszak kirobbantását összehangolták, Osban egyidejűleg öt támadást hajtottak végre símaszkos merénylők.

MTI/AP

MTI/EPA

Kurmanbek Bakijev volt államfő a 87 halálos áldozattal járó áprilisi eleji biskeki tüntetések és sortűz után menekült el Kirgizisztánból. Múlt héten újabb zavargások rázták meg az országot. Az Interpol által is körözött Makszim Bakijevet a brit hatóságok vették őrizetbe, miután egy magánrepülőgéppel Angliába érkezett - közölte hétfőn egy kirgiz felelős beosztású tisztviselő. A kirgiz hatóságok szeretnék elérni, hogy kiadják nekik az ex-elnök fiát - tette hozzá a kirgiz miniszterelnök-helyettes.

Tömegoszlató eszközöket küldenek

Az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe (ODKB) tömörült tagállamok nemzetbiztonsági tanácsainak titkárai hétfőn Moszkvában javaslatokat dolgoztak ki az esetleges kirgizisztáni beavatkozására. Az ODKB most azt tervezi, hogy tömegoszlató eszközökkel látja el a kirgizisztáni rendőrséget, hogy ezzel segítse elő az ország déli részén kialakult helyzet rendezését - mondta Nyikolaj Bordjuzsa, az ODKB főtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a hétfői tanácskozáson Kirgizisztán olyan anyagokat és felszereléseket, különleges technikát, szállító eszközöket kért, amelyek nélkülözhetetlenek a rendvédelmi szervek számára. Bordjuzsa szerint az ODKB álláspontja az, hogy halálos fegyvert nem küld Kirgizisztánba.

Az ODKB lényegében katonai-politikai szövetség a Független Államok Közösségén belül, amely célja, hogy megvédelmezze a volt szovjet térségben létrejött államok érdekeit a NATO-éhoz hasonló elvek alapján, és tagállamai nem titkoltan arra törekszenek, hogy az észak-atlanti szövetség megfelelőjének tekintsék. A szervezet - amely 2004 óta megfigyelői státussal bír az ENSZ-ben - Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömöríti.

Több ország kimenekíti állampolgárait

Több ázsiai ország kormánya is kimenekítette állampolgárait Kirgizisztánból. Pakisztán azt közölte, hogy kedden 134 állampolgárát szállította el a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságból. India, Dél-Korea légi járatokat bérelt, hogy honfitársait evakuálja Kirgizisztán déli részéből. Száztizenhat - többségében diák- indiait Osból és Dzsalálábádból szállítottak előbb a főváros Biskekbe, ahonnan az elkövetkező napokban hazájukba utaznak. Szöul hétfőn jelentette be, hogy 74, Osban lévő dél-koreait elszállítottak, Tokió azt közölte, hogy mintegy száz japán tartózkodik Biskekben, de evakuálásuk nincs napirenden. Korábban Kína és Törökország jelezte, hogy állampolgárai egy részét kimenekíti a veszélyeztetett térségből.