Rjabkov kérdésre válaszolva kifejtette: egyelőre nincs egyértelmű válasz arra, hogy a BT-szankciók hatálya alá esnek-e a szóban forgó rakéták, amelyek szállításáról korábban szerződés született Oroszország és Irán között.

„A kérdés minden vonatkozását jelenleg tanulmányozzák az orosz szakértők, köztük jogászok, figyelembe véve a szerdán elfogadott 1929. számú BT-határozatot is” – mondta a diplomata.

Határozottan leszögezte, hogy Moszkva mind az Sz-300-asok, mind más vonatkozásban szigorúan tartani fogja magát a BT határozatában kifejtett feltételekhez és követelményekhez.

Ugyancsak pénteken Konszatyin Koszacsov, az állami duma külügyi bizottságának elnöke kijelentette: ellenzi a szerződés teljesítését, különös tekintettel arra, hogy a BT-határozat felszólít az éberségre a fegyverszállítások tekintetében, noha a kivetett szankciók nem vonatkoznak arra a kategóriára, amelybe az Sz-300 föld-levegő légvédelmi rakétarendszer tartozik. A képviselő szerint a szállítás ugyan nem sértené a határozat betűjét, de ellentétes lenne szellemével.

Csütörtökön a kérdésről egymásnak ellentmondó orosz értékelések láttak napvilágot. Oroszország 2007-ben szerződött Iránnal a repülőgépek és cirkáló rakéták elhárítására szolgáló, Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek szállítására. Mindeddig iráni és orosz illetékesek rendszeresen hangsúlyozták, hogy egyik fél sem szándékozik felmondani a szerződést, mivel az Sz-300 szigorúan védelmi jellegű fegyver, ezért arra a (korábbi) szankciók nem vonatkoznak.

Bár a szállítás megkezdése már tavaly májusban esedékes lett volna, mind a mai napig nem kezdődött meg. Az Egyesült Államok és Izrael többször felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon az Sz-300 Iránnak történő szállításától.