Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az USA és Oroszország új megállapodást ír alá az atomtöltetek leszerelésével visszamaradt plutónium felszámolásáról a washingtoni nukleáris biztonsági csúcsértekezlet alatt. Barack Obama a 47 állam részvételével zajló csúcs előtt a kínai elnökkel is tárgyalt – többek között az Irán elleni lehetséges szankciókról.
Az amerikai–orosz megállapodás 68 tonna – mindkét fél esetében 34 tonna – plutónium felszámolásáról szól, ez csaknem 17 ezer atombomba előállításához lenne elegendő. A két ország 2000-ben kötötte meg a felszámolásról szóló eredeti egyezményt, de annak végrehajtása részben Moszkva kifogásai miatt elakadt. A mostani új megállapodás értelmében Oroszország két úgynevezett gyorsneutron-reaktorban fogja átalakítani veszélyes készleteit.
A Washington Post úgy értesült, hogy a visszamaradt plutónium felszámolása nagyjából csak nyolc év múlva kezdődhet el a folyamat technikai bonyolultsága miatt. A töltetekben levő plutónium fémet először por formájú oxiddá kell alakítani, amelyből üzemanyaggömböket lehet készíteni atomerőművek számára. A folyamatot nehezíti, hogy atomerőművekben csak korlátozott mennyiségben lehet plutóniumot felhasználni a szokásos üzemanyag, az urán helyett.
Azt is bejelentették, hogy Ukrajna 2012-ig megválik erősen dúsított uránból álló teljes készletétől, amely több atombomba előállítására is alkalmas volna. A polgári nukleáris kutató létesítményeket addigra átállítják gyenge dúsítású uránra. "Ukrajna ma mérföldkővel felérő döntést jelentett be: a következő, 2012-ben tartandó nukleáris csúcs idejére megszabadul erősen dúsított uránkészletétől" – közölte Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője.
Iránról tárgyaltak az amerikai–kínai találkozón
A csúcstalálkozó tegnapi megnyitása előtt az amerikai és a kínai elnök megállapodott arról, hogy együttműködnek az Irán elleni szankciók kidolgozásában. Barack Obama és Hu Csin-tao másfél órás megbeszélésének fő témája Irán vitatott atomprogramja volt – mondta Jeff Bader, az amerikai elnök tanácsadója. A két elnök utasította diplomatáit, hogy dolgozzanak együtt az iráni atomdossziéval foglalkozó államokkal és az illetékes ENSZ-tisztségviselőkkel egy szankciókat tartalmazó határozat megfogalmazásban – tette hozzá.
A kínai delegáció szóvivője közleményében ugyan nem szólt szankciókról, de hangsúlyozta: Peking reméli, hogy valamennyi érintett fél arra törekszik majd, hogy tárgyalás útján oldják meg az iráni kérdést. Kínának és az USA-nak ugyanaz az alapvető célja Irán ügyében – közölte Ma Csao-hszü, hozzátéve, hogy Peking kész részt venni a kérdéssel foglalkozó öt másik hatalom, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Németország tárgyalásain.
Obama és Hu megbeszélése az első kétoldalú találkozó volt azóta, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi hónapokban enyhén szólva is hűvössé vált többek között az USA tajvani fegyvereladásai, illetve Obama és a dalai láma találkozója miatt. A tárgyaláson szóba került a jüan árfolyamával kapcsolatos nézeteltérés is, ám itt nem értek el áttörést. Obama újra szóba hozta, hogy Kínának "piacorientáltabb" árfolyampolitikát kellene követnie.
Program a nukleáris terrorizmus ellen
A kétnapos nukleáris csúcs Obama és a meghívott külföldi államfők kétoldalú tárgyalásaival kezdődött hétfőn Washingtonban. A tárgyalások célja egy, a nukleáris terrorizmus megelőzését szolgáló program elfogadása. Ez a legnagyobb nemzetközi értekezlet az Egyesült Államokban az ENSZ 1945-ös San Franciscó-i alakuló konferenciája óta. A BBC beszámolója szerint az eseményen nem vesz részt Irán és Észak-Korea, illetve Izrael sem, amely a hírek szerint attól tart, hogy a muszlim országok a csúcs allatt nyomást gyakorolnak az országra nukleáris létesítményei nemzetközi ellenőrök előtti megnyitása érdekében.
A csúcs várhatóan egy közös nyilatkozattal zárul, amelyben a részvevők hitet és konkrét vállalásokat tesznek amellett, hogy megakadályozzák a nukleáris technológiák és anyagok illetéktelen kezekbe kerülését. Kedden dél-korei tüntetők tiltakoztak az USA szöuli nagykövetsége előtt Obama az amerikai nukleáris politika felülvizsgálatát célzó (Nuclear Posture Review – NPR) elnevezésű jelentése ellen. A tüntetők elutasítják azt, hogy az NPR szerint Izrael és India rendelkezhet atomfegyverekkel, míg Észak-Koreát és Irán ugyanezért szankciókkal fenyegetik.
Az állam- és kormányfők csúcstalálkozójával párhuzamosan több mint 200 nemzetközi tudós részvételével szakértői konferencia is zajlik az amerikai fővárosban. Több szakértő szerint Amerikával szemben sok ország nem a nukleáris terrorizmust tartja a világot fenyegető legnagyobb veszélynek. A szintén Washingtonban tartózkodó Angela Merkel német kancellár viszont arról beszélt, hogy annak van a legnagyobb veszélye, hogy úgynevezett piszkos bomba kerül terrorista kezekbe, és ezt minden körülmények között meg kell akadályozni. Azt mondta, meg kell erősíteni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, és Németország kész ezt további összegekkel támogatni.
Medvegyev: Oroszország nem növeli nukleáris erejét
Iráni diákok is beülhetnek nukleáris technológia órákra
Amerikai cégek itthon: célpontban a nukleáris üzlet is
Obama és Medvegyev aláírta a START-III szerződést
Medvegyev: új generációs nukleáris rakétákat fejleszt Oroszország
