Életét vesztette a lengyel elnök - gépe lezuhant
Lezuhant szombaton Oroszországban a lengyel államfőt, Lech Kaczynskit szállító repülőgép - közölte egy lengyel tisztségviselő a szmolenszki repülőtérről. A gép utasaival együtt a lengyel elnök is életét veszítette. A gépen tartózkodott a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, továbbá Slawomir Skrzypek a lengyel jegybank elnöke és Andrzej Kremer külügyminiszter-helyettes is. Szergej Anufrijev szmolenszki kormányzó bejelentette, hogy nincsenek túlélők.
Az elnökkel tartott felesége és több hozzátartozója, a lengyel elit számos gépviselője, katinyi áldozatok hozzátartózói. A lengyel Központi Bank szóvivőjének közlése szerint a gépen utazott a bank kormányzója is. A Varsóból Szmolenszkbe tartó Tu-154 fedélzetén az első hírek szerint 132 ember tartózkodott. A gép a szmolenszki repülőtér közelében, leszállás közben zuhant le. Anufrijev szerint a gép közvetlenül a kifutópálya előtt beleakadt a fák koronájába, ezért zuhant le, majd darabokra tört. Az Russia Today angol nyelvű orosz csatornának nyilatkozó lengyel újságíró szerint a szemtanúk a gép landolási kísérlete előtt azt látták, hogy a repülőből szivárog az üzemanyag, ez magyarázhatja azt is, hogy nem volt robbanás a becsapódás után, csupán kisebb tüzek keletkeztek - mondta el Marcin Wojciechowski, lengyel újságíró, aki szerint az utaslistán 120 név szerepelt, és velük utazott a kilenc főnyi személyzet is, bár egyelőre nem tisztázott, hogy mindannyian a gépen voltak-e. Marcin Wojciechowski nem fért fel az elnök gépére, egy kisebb repülővel utazott, így kerülte el a tragédiát.
A Russia Today tudósítása:
A Rosszija 24 tévéadó közlése szerint a szmolenszki Szevernij repülőteret kora reggel köd miatt lezárták, és a lengyel elnök gépét vezető pilótának javasolták, hogy Minszkben, vagy Moszkvában szálljon le. Ő azonban úgy döntött, hogy Szmolenszkben teszi le a gépet. A negyedik leszállási kísérlet során következett be a katasztrófa.
A Rosszija 24 felvétele a helyszínről:
Lech Kaczynski elnök Katinyba készült, ahol a Szovjetunióban 1940-ben lemészárolt mintegy 20 ezer lengyel hadifogoly és civil emlékhelyét akarta felkeresni. A héten Vlagyimir Putyin orosz és Donald Tusk lengyel kormányfő részvételével tartottak megemlékezést, amelyre azonban az oroszellenes érzelmeiről ismert Kaczynskit nem hívták meg. A lengyel elnök maga kérte, hogy a helyszínen emlékezhessen az áldozatokra, s az orosz fél ehhez hozzájárult.
A Vesztyi 24 hírtelevízió a baleset helyszínéről adott élő közvetítésben látható volt, hogy a gép egészen kicsi darabokra tört szét és több darab kigyulladt. A tüzeket oltják a még mindig sűrű ködben. Dmitrij Medvegyev orosz államfő utasítására kormánybizottság alakult a baleset körülményeinek kivizsgálására, a bizottság élén Vlagyimir Putyin kormányfő áll. A helyszínre indult Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere és Igor Levityin közlekedési miniszter. Lengyel elnök halála esetén a parlament alsóházának elnöke, ez esetben Bronislaw Komorowski veszi át az államfői teendők ellátását - közölte Jerzy Smolinski, Komorowski munkatársa.
Az elnöki gép már évek óta beszédtéma volt lengyelországban. Egyes szakértők szerint egy lengyel elnök - már csak presztízs okokból sem - engedhetné meg magának, hogy ilyen repülővel járjon. Radoslaw Sikorski külügyminiszter szerint a miniszterelnök sírva fakadt amikor megtudta a hírt. Donald Tusk kormányfő Lech Kaczynski legnagyobb politikai ellenfele volt. A Telewizja Polska, állami tévé szerint az áldozatok száma 130 fölötti. Köztük a szejm két alelnöke és az egykori áldozatok hozzátartozói - olvasható a Lengyelország ma blogon, amelyen a lengyel televíziók adásaiból válogatott "élő tudósítás" is olvasható. Ebben azt írják, több ezres tömeg gyűlt már össze az elnöki palota előtt Varsóban, hogy a balesetben elhunytakra emlékezzenek. A varsói események élőben követhetők a wiadomosci.gazeta.pl oldalon.
Az állami tévé hírcsatornája igyekszik elérni vezető politikusokat, de többen nem tudnak semmit sem mondani, nem találnak szavakat - olvasható a blogon. A blog szerzője szerint a lengyel médiában már a tragédia utáni órákban megkezdődtek a találgatások a baleset "valódi okairól". A televízióban olyan vélemények is helyet kaptak, amelyek az oroszokat gyanúsítják, egyesek második Gibraltárt emlegetnek.
1943. július 4-én Władysław Eugeniusz Sikorski, a londoni emigráns lengyel kormány feje halt meg légiszerencsétlenségben. Gibraltár közelében, közvetlenül a fölszállás után gépe lezuhant. A baleset körülményi tisztázatlanok maradtak, de Lengyelországban sokan a szovjetek számlájára írták a történteket.
Veszélyes gépek?
A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint a Tu–154-es forgalomba állítása óta 63 gép semmisült meg balesetekben. Ez magasabb érték, mint a Boeing hasonló típusú repülőgépénél, a Boeing 727-esnél. A 63 elpusztult gépből 6-ot terroristák vagy más katonai csoportok térítettek el, néhányuk a rossz leszállópályaviszonyok miatt ment tönkre. A többi balesetet karbantartás hiánya, géphiba, vezetési hiba, emberi mulasztás vagy a légiirányítók figyelmetlensége okozta.
A The Washington Post értesülései szerint a lengyel elnök gépe több mint 20 éves volt. Bár többször felmerült az állami vezetőket szállító repülők cseréje, forráshiány miatt halogatták a döntést - írja a lap.
Lech Kaczynski
Kaczynski 1949. június 18-án született Varsóban, ikertestvére, Jaroslaw szintén politikai pályára lépett. A testvérek még gyermekként lettek országosan ismertek, amikor egy népszerű filmben szerepeltek együtt. Kaczynski a jogi diploma megszerzése után, 1977-ben csatlakozott a földalatti ellenzékhez, s átköltözött a Balti-tenger melléki Gdanskba. A Munkásvédelmi Bizottság (KOR) tagja lett, kapcsolatba került az illegális szakszervezeti mozgalommal, munkajogi szakértőként nyújtott segítséget dolgozóknak, a rendszer üldözöttjeinek. Ott volt a gdanski hajógyárban az 1980. augusztusi nagy sztrájk idején, ő fogalmazta meg a független Szolidaritás szakszervezet megalakulását eredményező augusztusi megállapodások jelentős részét.
1981. december 13-án, a hadiállapot bevezetésekor őt is internálták, szabadulása után azonnal földalatti tevékenységbe kezdett. A nyolcvanas évek végén részt vett a kerekasztal-tárgyalásokon, az első, még nem teljesen szabadon választott parlamentben szenátor, majd 1993-ig a szejm képviselője volt, a Szolidaritás alelnöke és a magyar Számvevőszéknek megfelelő Legfelsőbb Ellenőrzési Kamara elnöke. A baloldali földcsuszamlás szerű győzelme után visszavonult a politikától és tudományos tevékenységet folytatott.
Az 1997-es jobboldali választási győzelem után igazságügyi miniszter lett, de hamarosan lemondott, mert nem értett egyet Jerzy Buzek kormányának célkitűzéseivel. Fivérével megalapította a Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártot, amely a jobboldal súlyos vereségét hozó 2001-es választásokon bejutott a parlamentbe. 2002 novemberében nagy többséggel Varsó főpolgármesterének választották meg, s ő sikeresnek bizonyult pozíciójában. Legnagyobb teljesítményének az impozáns Varsói Felkelés Múzeumának a megteremtését és a korrupció melegágyának számító "varsói maffia" szétverését tekintik, ugyanakkor betiltotta a melegtüntetéseket és a halálbüntetés visszaállítása mellett érvelt. Kaczynski gondolkodásában meghatározó szerepe volt a Szolidaritás tradíciójának, Lengyelország és Varsó második világháborús kataklizmájának és a két nagy szomszéddal, Németországgal és Oroszországgal szemben táplált gyanakvásnak és bizalmatlanságnak.
2005. október 23-án a szavazatok 54 százalékával megnyerte az elnökválasztást, hivatalát december 23-án foglalta el. Mivel a parlamenti választásokat az ikertestvére által vezetett PiS nyerte meg, s a miniszterelnök Jaroslaw Kaczynski lett, sokan "az ikrek köztársaságáról" beszéltek. Választási programjukban egy olyan új Lengyelország megteremtését szorgalmazták, amelyben "rend van", továbbá a közerkölcs javítását, a büntetőjog szigorítását, az állam megújítását ígérték, kemény harcot a korrupció ellen, külpolitikában pedig kemény álláspontot az EU-alkotmány ügyében. Kaczynski az utolsók között írta alá a lisszaboni szerződés ratifikálási okmányát. A régi "összefonódások" felszámolása azonban boszorkányüldözéshez vezetett, az egyre vitatottabb törvények meghozatala, a kormány működése nyomán egyre több lengyel érezte fenyegetve a demokráciát és a jogállamiságot. A koalíciós válságok miatt pedig 2007-ben előre hozott választásokat kellett rendezni, amelyet a jobbliberális Donald Tusk vezette Polgári Platform (PO) párt nyerte, így az államfőnek a következő években vele kellett együtt dolgoznia. Lech Kaczynski nős volt, egy lánya és két unokája született.