Roza Otunbajeva

MTI / AP

Otunbajeva - aki csütörtök kora reggel jelentette be, hogy egy átmeneti kormány élére állt - újságírók előtt elmondta, hogy a tervek szerint az átmeneti kormány fél évig fog működni. Ez idő alatt új alkotmányt szerkesztenek, és megteremtik a szabad és tisztességes elnökválasztáshoz szükséges feltételeket. Az országban fél év múlva elnökválasztást tartanak - mondta később csütörtökön a volt külügyminiszter. 

Az átmeneti kormány vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy új védelmi és belügyminisztert neveztek ki. Ismail Iszakov védelmi miniszter szerint a teljes hadsereg és a határőrség is az átmeneti kormány ellenőrzése alatt áll.

Bakijev támogatókat gyűjt

Otunbajeva felszólította Kurmanbek Bakijev elnököt, hogy mondjon le tisztségéről. Beszámolt arról, hogy az elnök, aki korábban elmenekült Biskekből, szülővárosában, Dzsalalábádban tartózkodik, hogy ott gyűjtsön támogatókat, és megvédje hatalmi pozícióit. Elmondta, hogy tárgyalni akarnak az államfővel lemondásáról. "Tevékenysége itt véget ért" - mondta. Kijelentette, hogy azok az emberek, akik előző nap életüket vesztették, a Bakijev-rendszer áldozatai. Otunbajeva azt állította, hogy csaknem az egész ország átmeneti kormánya ellenőrzése alatt áll, egyelőre kivétel Os és Dzsalalábád városa.

Bakijev és Otunbajeva valaha egymás szövetségese volt: 2005-ben Otunbajevának jelentős szerepe volt abban, hogy a szovjet korszak utáni első kirgiz elnököt, Aszkar Akajevet eltávolították a hatalomból, és helyére Bakijev került.

Győzelmüket ünneplő tüntetők Biskekben

MTI / AP

75 halott, ezer sebesült

Hírügynökségi beszámolók szerint látszólagos rend kezdett kialakulni Biskekben, csütörtök kora reggel még lehetett lövöldözést hallani, illetve fosztogatások voltak városszerte. Szinte egyetlenegy kormányépület sem maradt épen. Több intézményt felgyújtottak, illetve bezúzták bejáratát, ablakait. Az állami televízió épületét is megtámadták és kifosztották. Egy háromemeletes kínai áruházat felgyújtottak. Az egészségügyi minisztérium csütörtök déli adatai szerint 75 halálos áldozata és mintegy ezer sebesültje volt az előző nap kirobbant összecsapásoknak.

Tovább működik az amerikai bázis

A Biskek melletti Manasz légi bázison amerikai tisztek elmondták, hogy kirgiz tisztviselők szerdán 12 óra időtartamra leállították a légi forgalmat, de ez nem volt jelentős kihatással az ottani műveletekre, mert az esti órákra kevesebb repülést ütemeztek be. Az amerikai hadsereg ezt a támaszpontot használja tranzitállomásként az afganisztáni tálibokkal harcoló csapatainak ellátásához.

A kirgiz ellenzék egyik korábbi követelése az volt, hogy zárják be a bázist. Otunbajeva csütörtöki sajtóértekezletén azt mondta, hogy a légi támaszpont nyitva marad. "Semmi sem változik" az Egyesült Államok és Kirgizisztán között született megállapodás kérdésében, amely rendelkezik az amerikai jelenlétről és a manaszi műveletekről. Havonta mintegy 35 ezer Afganisztánba tartó és onnan visszatérő amerikai katona utazik át a manaszi katonai bázison.

Putyin: Oroszország nem játszott szerepet

A zavargások Oroszországban és az Egyesült Államokban is aggodalmat keltettek. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök cáfolta azt a feltevést, hogy Oroszország bármi szerepet játszott volna a kirgiz kormányerők és a tüntetők ezreinek biskeki összecsapásaiban. Az Egyesült Államok szintén súlyos aggodalmának adott hangot a kirgizisztáni helyzet és a Biskekben lezajlott erőszakcselekmények miatt. P. J. Crowley külügyminisztériumi szóvivő korábban arra szólította fel a feleket, hogy békés úton rendezzék ellentéteiket. Az USA mellett Oroszország is katonai támaszpontot tart fenn Kirgizisztánban, amelynek megerősítették az őrzését.

Putyin felajánlotta Oroszország humanitárius segítségét is abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Otunbajevával folytatott csütörtökön - közölte az orosz kormányfő szóvivője. "Putyin megjegyezte, hogy Oroszország mindig kész volt megadni a szükséges emberbaráti segítséget a kirgiz lakosságnak, és ez ezután is így lesz" - mondta Dmitrij Peszkov. E beszélgetést megelőzően Putyin beszélt telefonon Omurbek Tekebajevvel, a kirgiz ellenzék egyik vezetőjével is. Tekebajev utána azt mondta, hogy Putyin támogatja az átmeneti kirgiz kormány politikáját.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön Bécsben bejelentette, hogy Ján Kubis volt szlovák külügyminisztert küldi különmegbízottjaként Kirgizisztánba. A szervezet vezetője csütörtökön telefonon beszélt Kanat Szaudabajev kazah külügyminiszterrel, akinek országa tölti be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét. Zsanibek Karibzsanov kazah parlamenti alelnök személyében az EBESZ szintén megbízottat küld a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságba.

A Kirgizisztánnal szomszédos Kína mély együttérzését fejezte ki Kirgizisztánnak a zavargások után. "Őszintén reméljük, hogy mielőbb helyreáll a rend, és törvényes úton oldják meg a vitás kérdéseket" - hangsúlyozta közleményében Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő.