Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Ki ellen tüntetnek Kirgizisztánban?
Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök, akinek a távozását az ellenzék követeli, 2005-ben forradalommal került hatalomra, de az általa megdöntött rendszer hibáit nem küszöbölte ki.
A 60 éves, őszülő politikus 2005. március 24-én élte meg dicsősége tetőpontját, amikor tüntetők ezrei az általa is vezetett mozgalom irányításával megdöntötték a választási csalással vádolt Aszkar Akajev korrupt rendszerét. Bakijev az ország déli részében született 1949. augusztus 1-jén, képzettsége elektromérnök. 2005 júliusában elsöprő többséggel (a szavazatok 89 százalékával) nyerte meg az elnökválasztást, de soha nem sikerült maradéktalanul kezébe vennie az ország gyeplőjét, elnökségét végig tüntetések és a képviselők lázongásai kísérték.
| Ellenzéki szervezésben |
| A szerdán véres összecsapásokba torkolló tüntetések kedden kezdődtek, miután a kirgiz rendőrség letartóztatta az ellenzék volt elnökjelöltjét, Almazbek Atambajevet. Az ellenzék az utóbbi hónapokban számos tüntetést szervezett és kormányellenes nyilatkozatokat adott ki, korruptsággal vádolva Bakijev rendszerét és azzal, hogy megpróbálja elnémítani a független médiát. A tüntetések kipattanásában szerepet játszott az energiaárak és közműdíjak emelése is. |
"Rendteremtésre képes kommunista vezető hírében állt, de végül a saját becsvágya és klánja áldozata lett" - vélte Alekszej Malacsenko Közép-Ázsia szakértő, a moszkvai Carnegie Központ munkatársa. Bakijevet igen gyorsan elhagyták azok, akik korábban a hatalomba segítették, és immár azzal vádolták, hogy elődje rossz szokásaihoz tért vissza: rokonait gazdasági előnyökhöz és vezető állásokhoz juttatja. "Fivérei fontos állásokba kerültek, öccse, Makszim kisajátította magának az egész gazdaságot. Ez a klán sokkal hatalmasabb, mint Akijevé" - mondta Malacsenko.
Bakijev rendszerint a kirgizisztáni demokrácia megalapítójának a pózában tetszelgett. 2007 decemberében azonban az előre hozott parlamenti választásokon ismét választási csalások történtek, amelyek révén elsöprő többségre tett szert a törvényhozásban. A 2009. június 23-i elnökválasztást, amelyen a szavazatok 76,43 százalékával választották újra, az európai országok határozottan bírálták, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem ismerte el demokratikusnak.
Bakijev a kis közép-ázsiai hegyvidéki ország földrajzi helyzetét kihasználva a térségbeli amerikai-orosz rivalizálásból is hasznot húz. 2009 júniusában elérte, hogy az amerikaiak a korábbi bérleti díj háromszorosát fizessék a Biskek mellett Manasz légi támaszpontért, miután néhány hónappal korábban bejelentette: felmondja a bérleti szerződést. A bázis létfontosságú az afganisztáni műveletek szempontjából. Eközben kétmilliárd dolláros hitelt vett fel Moszkvától, amely elemzők szerint nyomást gyakorolt rá a támaszpont bezárása érdekében.
1990-ben Bakijev távozott vállalati igazgatói székéből, hogy jó kommunistaként egy városi tanács élére álljon. A Szovjetunió szétesésével és Kirgizisztán függetlenné válásával karrierje szárnyalni kezdett, és 1995-ben már szülőföldje, Dzsalálábád régió, két évvel később pedig Csuj kormányzója lett. 2000-ben Akajev kormányfőnek nevezte ki, de két évvel később lemondott az ország déli részében tartott tüntetés véres elfojtása miatt. Felesége orosz, két lányuk van.
Elfoglalták a tévészékházat a biskeki tüntetők
Letartóztatták a kirgiz ellenzék volt elnökjelöltjét
