Ki juthat lakáshoz Kelet-Jeruzsálemben?
Több száz palesztin fiatal csapott össze kedden az izraeli rendőrséggel annak a konfliktusnak a részeként, amely az izraeli belügyminisztérium múlt héten bejelentett újabb kelet-jeruzsálemi lakásépítési tervei körül bontakozott ki. Cvi Hauzer, a kabinet titkára védelmébe vette az Egyesült Államok és mások által bírált lépést, kijelentve, hogy "Jeruzsálem nagyváros, amelynek növekednie kell". A Slate című amerikai konzervatív online magazin utánajárt, hogyan jönnek létre valójában az új izraeli telepek, és kik költöznek oda.
Az ingatlanpiac Kelet-Jeruzsálemben is hasonlóan működik, mint másutt a zsidó államban. A föld túlnyomó többsége az egész országban köztulajdonnak számít, és közel 80 százalékban állami kézben van. További 14 százaléka a Zsidó Nemzeti Alap tulajdona, de ezeket a területeket is egy kormányügynökség, az Izraeli Földhivatal kezeli. Amikor a kormány fejlesztésre jelöl ki egy területet, ahogy azt ez esetben Kelet-Jeruzsálemben is tette, tendert ír ki a beruházásra, s a nyertes pályázó építheti meg és dobhatja piacra az új ingatlanokat.
A beköltözők a beruházó magáncégnek fizetnek, de a kormánnyal kötnek bérleti szerződést. (Ha valaki Izraelben azt mondja, hogy van egy ingatlana, az általában nem jelent mást, minthogy 49 évre szóló, megújítható bérleti szerződése van.) Az ország minden állampolgára, az izraeli arabokat is beleértve, bérleti szerződést köthet egy új kelet-jeruzsálemi lakásra. Vonatkozik ez a külföldi állampolgárságú zsidókra is, amennyiben a Hazatérési Törvény értelmében jogosulttá válnak a bevándorlásra. Az állampolgársággal nem - csak állandó lakhatással - rendelkezők, így a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok azonban nem jöhetnek számításba.
Mint bármilyen más ingatlanpiac szereplői, a Kelet-Jeruzsálemben lakást kereső izraeliek is az ingatlan elhelyezkedését, árát és jellegét tartják szem előtt, amikor mérlegelik jövendőbeli beruházásaikat. Itt is vannak jómódú környékek, csakúgy mint szegényebb, többségében bevándorlók lakta negyedek, (gyakran az egykori Szovjetunióból kivándorolt lakókkal). Ramat Slómó, ahol a belügyminisztérium által minap bejelentett 1600 lakás megépítését tervezik, egy ultraortodox lakótelep.
Kelet-Jeruzsálem izraeli állampolgársággal nem rendelkező lakosai is bérelhetnek lakást a dombokra épült városnak ebben a részében, olyan valakitől, akinek a kormánnyal kötött bérleti szerződése van. Számos olyan palesztin lakik például a French Hill vagy a Neve Jakov negyedben, aki albérlőként köt rövid távú szerződést izraeliekkel. Részben mert az állampolgársággal nem rendelkezők nem köthetnek bérleti szerződést, a palesztinok súlyos lakáshiánnyal küzdenek, és sokan közülük engedély nélküli építkezéshez folyamodnak.