Lafontaine szombaton jelentette be elhatározását  a párt parlamenti frakcióvezetőjével, Gregor Gysivel tartott berlini sajtóértekezletén. Közölte, hogy a párt májusi kongresszusán nem jelölteti újra magát,  parlamenti mandátumát pedig néhány napon belül visszaadja.

A 66 éves pártvezető kizárólag egészségügyi okokkal indokolta döntését. Lafontaine-t néhány héttel ezelőtt prosztatarákkal operálták. A korábbi szociáldemokrata vezető csak a szövetségi szintű politikától vonul vissza, tartományi szinten azonban tovább kíván politizálni. A jelenlegi pártelnök a Baloldal pártja saar-vidéki parlamenti frakciójának vezetője is, és a jövőben csak erre a feladatra akar összpontosítani.

A Baloldal pártját az utóbbi hetekben sajátos hatalmi harc bénította meg, amely a párt nyugati, illetve keleti tartományi szövetségei között bontakozott ki.  Mindenekelőtt a mecklenburg-elő-pomerániai Dietmar Bartsch, a Baloldal ügyvivője bírálta Oskar Lafontaine - általa túlzottan radikálisnak tartott - ellenzéki irányvonalát. Gregor Gysi szövetségi parlamenti frakcióvezető ugyanakkor a pártelnök mellé állt, és Bartschot közvetve lemondásra szólította fel. A politikus ennek nyomán bejelentette, hogy a tavaszi pártkongresszuson nem jelölteti magát újra az ügyvivői tisztségre.

A közös sajtóértekezleten Gregor Gysi a német politika kiemelkedő személyiségeként méltatta párttársát. Tény, hogy Oskar Lafontaine több mint 40 éve  vesz részt a háború utáni német politikai életben, pályafutását  a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjaként 1966-ban kezdte el,  1970-ben a párt saar-vidéki tartományi parlamenti képviselője lett.  1985 és 1998 között az SPD színeiben a tartomány miniszterelnöke volt. A pártban gyorsan emelkedett csillagzata, előbb az SPD elnökhelyettese, majd 1990-ben kancellárjelöltje és Helmuth  Kohl kihívója volt.  Márciusban egy tébolyodott nő késsel merényletet követett el ellene s életveszélyesen megsebesítette.  Felépülése hosszabb időt vett igénybe, a decemberi választásokon mégis ő maradt a párt kancellárjelöltje, az SPD azonban alulmaradt Kohllal szemben. Lafontaine-t 1995-ben ennek ellenére a párt elnökévé választották.

Az 1998-as választásokon a kancellárjelöltséget  Gerhard Schrödernek engedte át. A választások eredményeként alakult szociáldemokrata - zöld kormányban pénzügyminiszter lett, s mind több vitája támadt ugyanakkor Schröderrel, és emiatt 1999-ben lemondott pártelnöki, illetve pénzügyminiszteri tisztségéről. 2005-ben pedig az SPD-ből is kilépett, és csatlakozott egy az elsősorban a szociáldemokrata pártban csalódott politikusokból, illetve szakszervezeti aktivistákból álló kis baloldali tömörüléshez, a nyugati tartományokban működő WASG nevű szervezethez (Munka és Szociális Igazságosság - Választási Alternatíva). Az ezt követő időszakban egyik fő kezdeményezője volt a demokratikus szocializmust zászlajára tűző országos Baloldal pártja megalakulásának, amely az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t és a WASG-ot egyesítette. A keleti Lothar Byskivel együtt a párt társelnöke lett, és döntő érdemeket szerzett annak - immár a nyugati tartományokra is kiterjedő - megerősödésében.