Először fordult elő az EU történelmében, hogy egy "új", kelet-közép-európai tagország képviselőjének vezetésével szülessen meg az Európai Unió költségvetése. A költségvetés elfogadása tehát "nemcsak a képviselő, a Fidesz Európai Néppárti Képviselőcsoportja és Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió számára egyértelmű siker" – olvasható a fideszes EP-képviselőcsoport közleményében.

A költségvetés 141 milliárd euró kötelezettségvállalást, ebből közel 123 milliárd euró kifizetést irányoz elő. Középpontjában a gazdasági válság következményeinek kezelése áll. Az Európai Gazdaságélénkítési Terv 2,4 milliárd eurós forrása mellett további lendületet ad az európai gazdaságnak a versenyképesség növelésére és kutatás-fejlesztésre fordítható 11 milliárd euró. A parlamenti képviselők szerint a felzárkóztatási programokra szánt 36 milliárd eurós forrásokat is a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani.

Az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács a felzárkóztatási politika területén az esetlegesen felmerülő többlet forrásigények finanszírozására további 3,2 milliárd euró kifizetését is kész lehetővé tenni, ha a tagállamok a rendelkezésre álló keretek felhasználása után ezt még igénylik.

Surján László ugyanakkor hangsúlyozta: „az Európai Parlament nehéz helyzetben van, amikor a felzárkóztatási pénzeket akarja növelni, hiszen a tagállamok még a rendelkezésre álló forrásokat sem használják fel. Magyarország például a számára megnyílt több mint 9,5 milliárd euróból 2009 októberéig csak kevesebb, mint 3 milliárd euróhoz jutott hozzá. A fel nem használt összeg így több, mint a magyar kormány által az Európai Uniótól hitelképpen felvett 6 milliárd euró".

A mostani az utolsó olyan uniós költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadtak el. Ennek során a képviselőknek még nem volt hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására. Ennek ellenére az EP elérte, hogy a tejtermelők támogatására bekerült a költségvetésbe 300 millió euró. Surján megfogalmazása szerint ez már "Lisszabon szelleme", hiszen a december 1-én hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.