Magyarország is része az első elnökségi triónak
A lisszaboni szerződés első, Magyarország számára is kézzelfogható hatásaként a következő 18 hónap soros tanácsi elnökségét betöltő Spanyolország, Belgium és hazánk közös programot fogadott el, aminek megvalósulásáért a három ország kormányai közösen felelnek.
Az új állandó tanácsi elnök, szélesebb jogkörrel felruházott uniós “külügyminiszter” és egységesebb közös politikaalkotás mellett a trióelnökségek megalkotását is magával hozta az Unió új alapszerződése. A lisszaboni szerződés életbe lépésével Magyarország először az EU történetében 2011 első felében nem önmagában veszi vállaira a soros tanácselnökség feladatait, hanem a 2010-ben soron lévő Spanyolországgal és Belgiummal közösen, úgynevezett trió felállásban igyekszik egyengeti a Huszonhetek útját 18 hónapon át. Korábban ugyanis a regnáló, az azt megelőző és az azt követő soros elnökségek sokkal lazábban működtek csak együtt, s ezáltal a tanácsi politikában kevésbé érvényesült a folytonosság.
A három ország által közösen, az utóbbi két évben kidolgozott és csütörtökön elfogadott dokumentum kapcsán tartott háttérbeszélgetésen Iván Gábor uniós ügyekért felelős magyar szakállamtitkár hangsúlyozta, az új állandó elnök, Herman van Rompuy messze nem hagyja feladatok nélkül a soros elnököket.
A lisszaboni szerződés által létrehozott külügyi szolgálat és az állandó elnök kabinetje átveszi ugyan néhány munkacsoport irányítását az összes 270-ből a Tanácsban, de 240-250 továbbra is a soros elnökség hatáskörében marad. Összesen tehát tíz tanácsi formációból kilenc marad az aktuálisan regnáló tagország kormányának felelősségi körében, és csak egy, a külkapcsolatért felelős formáció kerül ki onnan.
A magyar EU-elnökség logója |
Ami az alapesetben évente négyszer megrendezett EU-csúcsokat illeti, a jövőben az állandó elnök vezeti őket, de a csúcsok összehívásának a joga továbbra is a soros elnökség kezében lesz. Ami a csúcsra kerülő témákat illeti, Iván Gábor szerint a határidők, a cselekvési horizontok és az aktualitásuk miatt mindenképpen napirendre kívánkozó témák erősen lecsökkentik a soros elnökségek mozgásterét. A trió berendezkedés révén ráadásul a tagországok egymással egyetértésben kell, hogy végigvigyenek egy-egy közös prioritásként kialkudott témát.
A szakállamtitkár szerint a mi triónk fő témái kevéssé meglepő módon az energiabiztonság, a klímaváltozás elleni fellépés, a gazdasági válságból való kilábalás segítése és a munkahelyteremtés.
Magyarország számára ráadásul komoly előny, hogy a mi triónk alatt már nem kell a lisszaboni kérdéshez kötődő intézményi kérdésekre koncentrálni, ami eddig rengeteg kapacitását elvette az egymást követő soros elnökségeknek.
Ennek köszönhetően olyan dolgok kerülnek majd a tervek szerint napirendre 2010-től, mint új szennyvíztisztítók építése, munkahelyek hatékony megóvása uniós szinten, a légszennyezés mérséklése, a kutatási és fejlesztési potenciál erősítése - vagyis a polgárok életét közvetlenül is érintő ügyek.
2011 elején ráadásul napirendre kell kerülnie a következő hétéves EU-s költségvetés, a 2013 és 2020 közti pénzügyi időszak vitájának. Ennek két legsarkalatosabb fejezete, ahogy az eddig is volt, az agártámogatások és a kohéziós pénzek elosztásának kérdései. Várhatóan azonban külön pénzkeretet fog az Unió elkülöníteni az éghajlatváltozás elleni fellépésre, a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztésére és a bel- és igazságügyi együttműködés javítására is sok egyéb mellett.
A magyar elnökség számára emellett kiemelten fontos lesz a horvát csatlakozás kérdése, ami vezetésünk alatt jut majd várhatóan finisébe, hiszen várhatóan a jövő év végére végre tényleg befejeződik a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek lezárása. Ez azért halasztódik több éve folyamatosan, mert déli szomszédunk sokáig nem tudott megegyezni Szlovéniával fennállt határvitájáról, melynek végére azonban egy hónapja pont került a Stockholmban aláírt kétoldalú szerződés révén. Az államtitkár szerint Zágráb mellett a többi, a közösségbe törekvő ország, így Törökország, Albánia, Montenegró, Szerbia és Izland közeledését is aktívan segítjük majd.
Iván Gábor végül a kifejezetten hazánk számára szívügyként felbukkanó témák közt említette a 2010 végén véget érő, mindenekelőtt a komplex versenyképességi célok elérését kitűző lisszaboni stratégia megújítását. Magyarország számára kiemelt jelentőségű a két legutóbb, 2007-ben az EU-hoz csatlakozott ország, Bulgária és Románia belépése a schengeni övezetbe. Ennek céldátuma 2011.
Magyar cél továbbá a balti stratégiához hasonló makroregionális Duna-stratégia létrehozása, mely a folyó menti államok együttműködését hivatott javítani, illetve a folyó védelmét fokozni.