Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Utolsóként a cseh elnök is aláírta a lisszaboni szerződést
Václav Klaus, cseh államfő a Huszonhetek közül utolsóként kedden a cseh alkotmánybíróság döntése nyomán aláírta a lisszaboni szerződést. Ezzel minden akadály elhárult az Európai Unió új alapszerződésének életbe lépése elől, amely így akár már december elsején hatályba léphet.
Václav Klaus cseh államfő kedden délután bejelentette, hogy az alkotmánybíróság délelőtti döntése után - amely nem találta a cseh alkotmányba ütközőnek a Lisszaboni szerződést - aláírta a ratifikációs dokumentumot. Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként hagyta jóvá a lisszaboni szerződést.
Klaus nyilatkozatában azt állította, hogy az alkotmánybíróságnak ezzel a döntésével már előre számolt, s bírálta a testületet. "Az alkotmánybíróság látlelete nem egy semleges jogi elemzés, hanem a lisszaboni szerződés elfogult politikai védelme" - jelentette ki a cseh államfő, aki határozott ellenzője a lisszaboni szerződésnek.
Az alkotmánybíróság döntésének indoklását "nem megfelelőnek és konfrontatívnak" minősítette. A cseh köztársasági elnök megismételte néhány korábbi kifogását az európai dokumentummal kapcsolatban.
Az utolsó kerékkötő is megadta magát © MTI |
Az alkotmánybíróság 17 jobboldali szenátor beadványa alapján azt vizsgálta meg, hogy a lisszaboni szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A taláros testület arra a következtetésre jutott, hogy igen, s ezért a dokumentum ratifikálása Csehországban lezárható. Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a testület 15 tagja egyhangúlag döntött az ügyben, senki sem fogalmazott meg különvéleményt.
Klaus legutóbb ahhoz a feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya aló. Szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozója a mentességet megszavazta.
José Manuel Barroso elégedettségét fejezte ki, hogy megnyílt az út az EU döntéshozatali és intézményi rendszerét áramvonalasító okmány csehországi ratifikálása előtt. Miután a tagállamok minden vitás kérdést rendeztek a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozón, nincs több akadály a szerződés hatályba lépése előtt - mondta Barroso. Reményét fejezte ki, hogy ezután "gyors előrelépés történik, ami az Európai Tanács (állandó) elnökének és az EU-külügyminiszter személyének a megnevezését illeti". Ezt követően pedig megkezdődhet az új összetételű Európai Bizottság megalakítása.
Fredrik Reinfeldt, az unió soros elnöki posztját betöltő Svédország miniszterelnöke azt mondta, hogy a cseh alkotmánybírósági döntés jogilag egyértelmű helyzetet teremtett a szerződés státusával kapcsolatban, ami hozzásegít majd a ratifikációs folyamat lezárásához.
Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözölte a cseh alkotmánybíróság keddi döntését. Közleménye szerint ezzel elhárult az akadály a szerződés életbe lépése elől, mely így a várhatóan december 1-jén hatályba is léphet. A magyar miniszterelnök kiemelte: "a cseh alkotmánybíróság döntése jó hír Európának, jó hír Magyarországnak, és jó hír a magyar polgároknak határon innen és túl" - olvasható a közleményben.
Háttér a Lisszaboni szerződésről
Az unió további 26 tagállama már korábban ratifikálta a szervezet új működési szabályzatát rögzítő szerződést. A szerződés akkor lép hatályba, ha minden tagállam ratifikálja.
A lisszaboni szerződés létrejötte, főbb tartalma, a ratifikációs folyamat főbb állomásai: 2007. október 18-19-én a lisszabonban tartott informális találkozón az Európai Tanács, az uniós tagországok állam- és kormányfői, elfogadták az új reformszerződés szövegét. A szerződés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás.
2007. december 13-án a tagországok állam- és kormányfői a lisszaboni Jeromos kolostorban aláírták a reformszerződést. Az új dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az unió korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai megállapodásokat.
A szerződés lényege
A szerződés kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását. Az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A jövőben az Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az unió elnökét, s egyesítik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját, bár annak birtokosát nem nevezik külügyminiszternek, de betöltője az Európai Bizottság alelnöke is lesz.
Életbe lépő intézményi reformok © Stiller Ákos |
A nemzeti parlamentek - most először - tényleges beleszólást kapnak a jogszabályalkotásba, s először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok egymillió aláírással uniós jogszabály alkotását kezdeményezhetik a bizottságnál. Nagyobb jogkörhöz jut az Európai Bíróság, s nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések.
A szerződés új szavazási rendszert vezet be: a "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának támogató szavazata kell egy új EU-jogszabály elfogadásához, de ez az arány csak akkor elég, ha a támogató országok lakossága együtt legalább 65 százalékát teszi ki az unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni, az áttérés 2017-ben fejeződik be. A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz: a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását.
Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, támogatást kap a többi országtól, ha igényli ezt.
