Az 51 éves Hahn az osztrák kormányt alkotó két párt, a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kompromisszumos jelöltjének számít.

Hetek óta zajlott a találgatás Ausztriában arról, hogy ki lesz az ország jelöltje az európai uniós biztosi tisztre. Eddig csak annyit lehetett tudni, hogy az ÖVP tesz javaslatot a jelölt személyére, s hogy ennek a pártnak a politikusai közül kerül majd ki. Az ÖVP leginkább Wilhelm Molterer volt pénzügyminisztert, volt mezőgazdasági minisztert, míg az SPÖ Benita Ferrero-Waldner jelenlegi uniós külügyi biztost részesítette volna előnyben.

Molterer mellett szólt, hogy bár uniós szinten újoncnak számított volna, tapasztalt agrárpolitikus, s hogy az agrárügyi mellett számos más biztosi szakterületre is alkalmasnak vélték. Az 54 éves politikusnak pártján belül erős a pozíciója, az SPÖ szempontjából éppen ezért lett volna kevésbé jó jelölt.

© Wikipedia

A 61 éves Ferrero-Waldner, miután sikertelenül pályázott az UNESCO főigazgatói tisztségére, másodszor is ringbe szállt a biztosi posztért. A politikusnő érdemei közé tartozik, hogy a külpolitikában jártas, s rendelkezik uniós tapasztalattal is. Emellett jelölése megfelelt volna José Manuel Barroso bizottsági elnök azon elképzelésének is, hogy lehetőleg minél több női biztos legyen az új testületben. Esélyeit csökkentő tényezőként tartották számon, hogy nem minden szakterületet vállalt volna el.

A legutóbbi napokban került szóba Johannes Hahn, mint akit sajtóértesülések szerint mindkét fél párt támogathatónak tart. Az ÖVP élén álló Josef Pröll alkancellár, pénzügyminiszter végül valóban őt javasolta a keddi kormányülésen, Werner Faymann (SPÖ) kancellár pedig beleegyezett a jelölésbe.

Faymann nagy tudású, tapasztalt politikusként méltatta a minisztert, aki egyúttal az ÖVP bécsi szervezetének elnöke is. A három ellenzéki parlamenti párt előzőleg bírálta Hahn esetleges jelölését.

"Több mint sajnálatos", hogy éppen egy "sikertelen minisztert" küldjön Ausztria Brüsszelbe - vélekedtek a Zöldek. Miután Hahn tárcájához tartozik a felsőoktatás is, az ellenzéki bírálatnak tápot ad a felsőoktatásban végrehajtott változtatásokat övező elégedetlenség és az Ausztria több egyetemén közel egy hete tartó tüntetések, teremfoglalások.

A 27-ből eddig Ausztriával együtt 16 tagállam nevezett meg jelöltet. Az új bizottság várhatóan csak azután alakul meg, hogy befejeződik az EU új alapszerződésének ratifikálási folyamata. A jelenlegi összetételű bizottság megbízatása október 31-én hivatalosan lejár, ügyvivőként azonban továbbra is a helyén marad. Brüsszelben hangsúlyozzák: az új testület összeállítása hivatalosan csak azt követően kezdődhet meg, ha annak jogi alapja egyértelművé válik, vagyis ha tudni lehet már, hogy a Lisszaboni Szerződés, vagy a jelenleg érvényes Nizzai Szerződés alapján kell majd működnie.