Malmström szerint csak akkor születhet megállapodás a Václav Klaus cseh elnök által támasztott követelések ügyében, ha ez az egyértelműség a szerződés ratifikációja mellett szól, vagyis ha a brnói székhelyű alkotmánybíróság a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek ítéli az unió reformszerződését.

A cseh alkotmánybíróság kedden tárgyalja az ezzel kapcsolatos beadványt, az uniós országok külügyminiszterei hétfőn és kedden tanácskoznak Luxembourgban, majd pedig az EU állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben.

Klaus mentességet követel Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, mert attól tart, hogy ellenkező esetben visszakövetelhetik elkobzott javaikat a II. világháború után hozott Benes-dekrétumok alapján száműzött szudétanémetek.

A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, ami azt igényelné, hogy minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést. E ratifikációval már csak Prága adós.

Felmerült, hogy az EU csúcsvezetői hivatalos határozatot hoznának erről, de a jogi értelemben vett szerződésmódosítás csak akkor történne meg, amikor amúgy is minden tagországban újabb ratifikációs eljárást kell majd lefolytatni. Ilyen eset lehetne például Horvátország közelgő felvétele: a horvát csatlakozási okmányokkal együtt léphetne hatályba a cseheknek adott garancia, miként például a sikeres második népszavazás előtt az íreknek adott biztosítékok csomagja is.

Brüsszeli értesülések szerint azonban vannak olyan uniós országok, amelyek ellenzik az ilyen értelmű határozat meghozatalát: szerintük csupán azt kellene politikai nyilatkozatban kijelenteni, hogy az alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya. 

Újságírói kérdésre válaszolva Malmström magától értetődőnek mondta, hogy a visszamenő hatály kizárt.

A kérdést bonyolítja, hogy miután a cseh elnök az utolsó pillanatban előállt a Benes-dekrétumok európai szentesítésének igényével, a pozsonyi kormány is jelezte: ha a csehek megkapják a kivételt, arra Szlovákia is igényt tart, hiszen szintén Csehszlovákia utódállama. A szlovákok azonban már korábban ratifikálták a lisszaboni szerződést, anélkül, hogy mentességet kaptak volna az alapjogi charta hatálya alól.

Mindezen követelésekről azonban - derült ki a svéd miniszter szavaiból - csak akkor lehet megállapodásra jutni, ha egyértelműen kikristályosodik, hogy nincs több akadálya a cseh ratifikációnak. Amíg azonban a brnói alkotmánybíróság nem foglal állást, addig nem ez a helyzet.