Johannes Laitenberger szóvivő értésre adta, hogy az olasz kormányfő kritikája feltehetően egy félreértésen alapul, és azt is jelezte, hogy a brüsszeli bizottságnál nem keltett félelmet a példátlan tartalmú fenyegetőzés. 

Berlusconi azt hangoztatta, hogy megbénítja az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát, ha Brüsszelben nem tiltják el az Európai Bizottság tagjait és szóvivőiket a nyilvános megszólalásoktól. A kormányfő ezzel valószínűleg azokra az olasz sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint az Európai Bizottság közvetve bírálta Olaszországot a bevándorlási ügyekben azzal, hogy tájékoztatást kért tőle és a máltai hatóságoktól egy afrikai bevándorlókkal zsúfolt csónak Líbia felé történt visszafordításáról.

Laitenberger azonban leszögezte, hogy a hajó ügyében tett szóvivői közlést nem kritikának szánták. Kijelentette azt is, hogy az unió "kormánya", a brüsszeli bizottság kollégiumként működik, a szóvivők nem önindíttatásból, hanem politikai iránymutatások alapján nyilvánítanak véleményt, a felelősséget pedig közösen viseli az egész testület. Laitenberger elmondta, hogy a bizottságban senki nem érzi megfélemlítve magát, ugyanakkor nem állította egyértelműen, hogy Brüsszel nem változtat kommunikációs stratégiáján.

Jacques Barrot, a menekültügyi kérdésekért is felelős bizottsági tag szerdán nem kívánta kommentálni Berlusconi kirohanását, csupán annyit jegyzett meg, hogy szolgálatát az olasz hatóságok nem keresték meg a témában. Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz viszont már kedden felháborodását fejezte ki Berlusconi követelése kapcsán, úgy vélekedve, hogy azzal az olasz kormányfő "ismét mély Európa-ellenes érzelmeiről" adott tanúbizonyságot.