A szudáni rendőrök gyorsan feloszlatták a mintegy ötven - más forrás szerint több száz - fős tömeget, főleg nőket, akik az ellen tiltakoztak, hogy bíróság elé állították Lubna Ahmed al-Huszein volt ENSZ-alkalmazottat nyilvános nadrágviselet miatt. Ha bűnösnek találják, az újságírónőt negyven korbácsütésre is ítélhetik.

Az Omar Haszan Ahmed el-Besír elnök 1989-ben államcsínnyel történt hatalomra kerülése után bevezetett iszlám törvénykezés szigorú értelmezése szerint a nyilvános nadrágviselet "közerkölcsöt sértő". Jogvédők és jogászok szerint azonban az igazságszolgáltatás önkényesen alkalmazza a jogszabályt.

"Azért vagyunk itt, hogy tiltakozzunk a törvény ellen, amely elnyomja és lealacsonyítja a nőket" - mondta Amal Habani, az Adzsrász al-Hurríja (A Szabadság Harangjai) című lap hírmagyarázója.

Sérülésekről eddig nem érkeztek jelentések, de szemtanúk szerint a botokkal hadonászó rendőrök megverték Huszein egyik ügyvédét.

Huszein július 3-án egy étteremben tartózkodott, amikor rendőrök berontottak és 13 nadrágot viselő nőt bekísértek az őrsre. Tízüket két nap múlva ismét berendelték a rendőrségre, és mindnyájukra tíz korbácsütést mértek. Közöttük több dél-szudáni lakos is volt: a félig autonóm országrészben többségükben keresztények és animisták élnek, és az iszlám törvénykezés, a saría ott nincs érvényben. Huszein és két társa inkább a bíróságot választotta.

A bíróság kedden újabb egy hónapra elnapolta a tárgyalást azzal, hogy magyarázatot kér a szudáni külügyminisztériumtól. Huszein letartóztatásakor a szudáni ENSZ-misszió munkatársa volt, és mint ilyen, diplomáciai mentességet élvezett. Az újságíró azonban úgy döntött, hogy lemond tisztségéről, hogy folytatódhasson a per, amelyre jogvédőket és külföldi diplomatákat is meghívott.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár "mélységes aggodalmát" fejezte ki Huszein pere miatt, és hangsúlyozta: a korbácsolás a nemzetközi emberi jogi normák megsértése.