Harminc országból érkezett vendégsereg jelenlétében ünnepelte Magyarország, hogy Horn Gyula és Alois Mock akkori külügyminiszterek húsz évvel ezelőtt az osztrák-magyar határon átvágták a vasfüggönyt. Horst Köhler német államfő köszönetét fejezte ki a magyaroknak, Barack Obama amerikai elnök üzenetben emlékezett meg a történelmi fordulópontról. Ennek ellenére az ünnepséget kísérő körülmények, éppen a legmagasabb állami tisztségviselők - az államfő, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök - jelenléte miatt is az ország mély megosztottságát tükrözték - írta a szerző.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz (egyetlen képviselőtől eltekintve) és a katolikus egyház vezetői (a pápai nuncius jelenléte ellenére) még egy ilyen szimbolikus jelentőségű eseményre sem fogadták el a meghívást. Aligha volt véletlen, hogy Heinz Fischer osztrák államfő a mérgezett politikai légkörre utalt, amikor azt a "politikai képességet" dicsérte, amely lehetővé teszi, hogy az ellenfelet ne ellenségnek tekintsük - folytatódik a cikk.
 
A magyar történelem zavarba ejtő paradoxonai közé tartozik, hogy a magyarok "vereségeikben aratott legnagyobb győzelmeik" után gyakran eljátszották jó hírüket - írta. Lendvai ezzel összefüggésben felidézte Jeszenszky Géza 1986-ban megjelent, Az elveszített presztízs című könyvét, amelyben a történész, későbbi külügyminiszter szerző arról írt, hogyan alakult át a Magyarországról kialakított egykori dicsőséges kép Angliában az első világháború végéig, elsősorban az uralkodó elit féktelen nacionalizmusa következtében.
 
Ma a Németh Miklós vezette reformkommunista kormány 1989-es bátor tetteinek elismerése ellenére a magyarországi helyzetről szóló kritikus írások példátlan hulláma árasztotta el a világsajtót. A két éve alapított Magyar Gárda "fasiszta időkre emlékeztető fantáziauniformisban" zajló felvonulásai, a romák elleni gyilkos támadások sorozata, a rasszista és antiszemita hangulatkeltés a sajtó egy részében és mindenekelőtt a "jobboldali radikális, idegen- és zsidóellenes" Jobbikra leadott szavazatok meglepetésszerűen megnövekedett száma jogosan vált ki aggodalmat a Magyarországon élő mintegy 600 ezer roma és 80 ezer zsidó között, valamint az értelmiség és a művészek széles körében. 
  
A (még kormányzó) szocialisták és a szinte teljesen eltűnt liberálisok - a következő választáson várható bukásuk előtt - ízléstelen hatalmi harcokba bonyolódtak - írta a szerző. A biztos nyertes Orbán Viktor hallgat, nem akarja a jobbszélt a radikális konkurenciának átengedni. Legfőbb ideje volna azonban a fejekben és a politikai csoportok között húzódó vasfüggönyt végre Magyarországon is lebontani - fejeződik be Paul Lendvai cikke.