Német alkotmánybíróság: feltételes igen a lisszaboni szerződésre
Alapjában összeegyeztethetőnek ítélte az alkotmánnyal keddi ítéletében a német alkotmánybíróság a lisszaboni szerződést, de feltételekhez kötötte annak ratifikálását.
A karlsruhei testület állásfoglalása szerint a ratifikáció lezárása előtt szükség van a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat beleszólási jogainak erősítésére.
Az alkotmánybíróság rendkívüli érdeklődéssel várt, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter jelenlétében felolvasott állásfoglalása tovább késlelteti a német ratifikációs folyamat lezárását. Az ítélet alapján Horst Köhler államfő a ratifikációs okiratot egyelőre nem írhatja alá.
A bíróság több mint egy órán keresztül ismertetett állásfoglalásában leszögezte: noha a német parlament által tavaly elfogadott úgynevezett jóváhagyási törvény valamennyi érvelése összeegyeztethető az alkotmánnyal, az ehhez csatolt, a Bundestag, illetve a Bundesrat jogait szabályozó törvényt „korrigálni” kell.
A szerződés ellen két „menetben” nyújtottak be alkotmányos panaszokat politikusok, pártok, illetve magánszemélyek. Először tavaly a kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU egyik parlamenti képviselője, Peter Gauweiler sérelmezte a nemzeti szuverenitás, illetve a parlamenti jogok állítólagos csorbulását, a szerződést elutasító ellenzéki Baloldal pártja pedig amiatt tett panaszt, hogy a tervezetről Németországban nem tartottak népszavazást.
Idén januárban egy korábbi politikusokból és gazdasági vezetőkből, továbbá civil szervezetek képviselőiből álló csoport támadta meg a szerződést, ugyancsak azt hangoztatva, hogy túlzott hatásköröket ad az EU számára, mégpedig az ország, illetve a parlament rovására. Ezáltal pedig a demokrácia alapelvét sérti, s ellentmond a német alkotmánynak. A csoport egyik prominens tagja Franz Ludwig Graf von Stauffenberg, a Hitler elleni 1944. júliusi sikertelen merényletet elkövető Claus Schenk Graf von Stauffenberg néhai ezredes fia.
Noha Angela Merkel kancellár a szerződés tető alá hozásának egyik élharcosa volt, és a tervezetet a parlament mindkét háza jóváhagyta, az alkotmánybírósági ítélet kiszámíthatatlan módon befolyásolhatja a németországi ratifikációs folyamat végső kimenetelét, s ezáltal a szerződés életbe lépését is. Horst Köhler államfő – aki egyébként a kancellárhoz hasonlóan a szerződés elkötelezett híve – az alkotmányosság alapelveire ügyelve jelezte: a hivatalos ratifikációs okmány „szentesítésével” megvárja az alkotmánybíróság döntését.
Az alkotmánybírósági ítélet kihirdetésével egy időben az egyik panasztevő, Peter Gauweiler ismét azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az EU-ban amúgy is meglévő „demokráciadeficitet” a lisszaboni szerződés csak tovább növeli. Gauweiler ismét azt hangoztatta, hogy az EU a szerződés nélkül is „hatékony”.
A keddi bírósági ítélet tovább növeli a bizonytalanságot a reformszerződés jövőjével kapcsolatban. Németország mellett egyébként még Lengyelországban, Csehországban és a szerződést „első menetben” elutasító Írországban nem zárult le a ratifikációs folyamat.