Az EU-külügyminiszteri tanácskozásnak egyébként is témája lett volna a Közel-Kelet, de a tagországok kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó uniós nagykövetei az MTI értesülései szerint hétfőn reggel még egy rendkívüli értekezletre ülnek össze, hogy a Netanjahu-beszéd fényében újra áttekintsék a miniszterek elé kerülő állásfoglalás-tervezetet.
    
A szöveg jelenlegi formájában úgy néz ki, hogy Izraelnek kedvezve nem említi Kelet-Jeruzsálemet mint a palesztin állam leendő fővárosát, ám ugyanakkor nem akarja akadályozni azt sem, hogy palesztin egységkormány jöjjön létre akár a Hamász bevonásával, ezért nem említi a közvetítő "kvartett" azon követelményrendszerét sem, amelyben hangsúlyos elem Izrael elismerése. Az izraeli telepítési politika folytatását azonban a tervezet mai formája is elítéli.
    
Hétfőn Luxembourgban az uniós külügyminiszteri tanácskozáshoz kapcsolódóan EU-izraeli társulási tanácsülés is esedékes az esti órákban. Erre a helyszínre várják Avigdor Lieberman izraeli külügyminisztert, aki a nap folyamán előzőleg Brüsszelben találkozik Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral. Izrael tehát úgy időzítette a Netanjahu-bejelentést, hogy arról lényegében azonnal megbeszéléseket folytathasson a NATO-val és az Európai Unióval. 
    
Mint ismeretes, Netanjahu vasárnap közölte: elfogadja a független palesztin államot, ha Izrael nemzetközi biztosítékot kap arra, hogy az előbbinek nem lesz hadserege, és a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép államaként. Kikötötte azt is, hogy a palesztin állam nem ellenőrizheti légterét, s nem köthet szövetséget sem Iránnal, sem az utóbbi által támogatott Hezbollah libanoni síita mozgalommal. Netanjahu mindeddig vonakodott elfogadni, hogy a közel-keleti rendezés részeként megalakuljon a palesztin állam. Az izraeli miniszterelnök ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy a palesztin menekültek visszatérhessenek Izraelbe, és elvetette azt is, hogy teljesen befagyasszák a zsidó telepek építését a megszállt területeken.