Pislákoló EP-választási kampány Kelet-Európában
Nem kíséri hangos kampány a közelgő EP-választásokat a frissen csatlakozott kelet-európai országokban.
„Nem igazán ismerik az emberek az Európai Parlamentet, a funkcióját. Túl távoli intézmény számukra. A médiában szinte alig van EP-vel kapcsolatos hír” – mondta a hvg.hu-nak Dominika Pszczolkowska, a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap brüsszeli tudósítója. Az újságírónő azon a felmérésen sem lepődött meg, miszerint a lengyelek alig 13 százaléka tervezi, hogy egyáltalán leadja a szavazatát valamelyik jelöltre. „Az emberek többsége pedig egyáltalán nem látja, mi a szerepe az EP-nek, hogyan működik a döntéshozatal az unión belül” – magyarázta Pszczolkowska. „Az érdektelenség egyik oka, hogy az uniós döntéshozatali láncon belül az EP nem áll az első helyen. Az még hírértékű, ha az Európai Bizottság valamilyen törvényjavaslattal áll elő, de később már keveseket érdekel, hogy aztán az EP hogyan fogadja azt.” Mindezek tetejében a jelenlegi választási kampányban egyáltalán nincs – európai kérdéseket feszegető – választási program. „A lengyeleket csak az izgatja, hogy a liberális konzervatív Polgári Platformnak sikerül-e megint elérnie a mágikus 50 százalékot vagy sem” – véli Pszczolkowska.
Az Európai Parlemant épülete © Dudás Szabolcs |
A kormányválságon átesett Csehországban nem az európai kérdések, hanem belpolitikai ügyek dominálnak, a Polgári Demokrata Párt (ODS) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) is erősen negatív kampányt folytat már kora tavasz óta. A szociáldemokraták bíznak abban, hogy a választásokon a cseheknek fenntartott 22 székből legalább 8-10 helyet megszereznek. A harc leginkább az interneten zajlik: az ODS kampánygurui a közösségi oldalakon (Facebook, Myspace, YouTube) és más internetes alkalmazások révén próbálják megnyerni a fiatalabb szavazókat, alacsonyan tartva a kampányköltségeket. Igaz, az internetet először a szociáldemokraták vetették be: online hirdetésekkel, egyedi weboldalakkal indítottak úgynevezett „mini kampányokat”. A válság ellen néven elindított szájtjukon azt hangoztatják, hogy a gazdasági krízist európai szinten kellene kezelni. Ugyanezen a weboldalon élesen támadják az amúgy euroszkeptikus ODS-t, mondván, az felelőtlen módon, eredménytelenül kezeli a válság kapcsán felmerülő problémákat. A betámadott párt hasonlóan reagált és A CSSD ellened van néven indított ellenweboldalt.
A kisebb cseh pártok viszont nem kérnek a negatív kampányból. Az unióbarát zöldek az CSSD és az ODS közötti marakodást használják ki, alternatívát kínálva azoknak a szavazóknak, akiknek mindkét pártból elegük van. Emellett a klímaváltozást helyezik a kampány középpontjába. A kereszténydemokraták elsősorban az energiafüggőség problémájára fókuszálnak, de a mezőgazdaságból élőket is meg szeretnék nyerni maguknak.
Szlovéniában sem túl hangos az EP-kampány. A koalícióban lévő pártok közül a balközép szociáldemokraták (SD) internetes kampányából szinte semmi nem látszik, weboldalukon mindössze jelöltjeiket mutatták be. A balliberális Zares ezzel szemben uniós témákban indított blogokat, de bannereket is futtat. A Szlovénia Liberális Demokráciája (LDS) is a világhálóra épít, a Facebookot is felhasználva tudatos webes kampányt folytat, olyan uniós témákat vetve fel, amelyekkel a nemzeti érzelmű szavazókat reméli elérni. Az ellenzéki pártok is ráragadtak a netre: a jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) a Facebookon teszi lehetővé, hogy a választópolgárok a jelöltekkel „találkozhassanak” (bejelölve egymást). Az EP-választások azonban nemcsak a pártokat foglalkoztatják: a Nők Lobbija nevű civil szervezet például éppen a választások közeledte miatt indította el kampányát, arra buzdítva a szavazókat, hogy nőkre adják le voksukat.