A zavargások kivizsgálását kéri az EU-tól a moldovai ellenzék
Európai uniós küldöttség Chisinauba menesztését kérte csütörtökön az egyik legnagyobb moldovai ellenzéki párt a parlamenti választások nyomán kialakult zavargások és erőszakos cselekmények kivizsgálására.
"A Liberális Párt arra kéri az Európai Uniót és az Európa Tanácsot: menesszen küldöttséget a Moldovai Köztársaságba annak kivizsgálására, hogy mi történt Chisinauban április 7-én és 8-án" - mondta Dorin Chirtoacha pártvezető, a főváros polgármestere, azzal vádolva a hatóságokat, hogy ők állnak a zavargások mögött.
"A hatóságok provokálták ki és segítették az államfői és a parlamenti épületek megrongálását. Az épületeket durva provokátorok támadták meg, akik a moldovai különleges szolgálatok tagjai" - tette hozzá Chirtoacha, akinek pártja 12,75 százalékos eredményt ért el a vasárnapi választásokon.
A moldovai kormány a szomszédos Romániát vádolta meg a zavargások szításával, és szerdán kiutasította a román nagykövetet. Állítólag román újságírókat sem engedtek be az országba.
"Noha megértjük, hogy nagyon bonyolult Moldova és Románia viszonya, arra szólítjuk fel a moldovai kormányt, hogy állítsa helyre a normális viszonyt" Bukaresttel - hangzik az EU-trojkát alkotó francia, cseh és svéd külügyminiszter közös nyilatkozata.
Az uniós illetékesek értésre adták, hogy az EU kész bővíteni kapcsolatait Moldovával, de csak olyan együttműködés képzelhető el, amely összhangban van az európai értékekkel és elvekkel - jelentette Veres Béla, az Távirati Iroda tudósítója,
Cristian Diaconescu román külügyminiszter csütörtöki bukaresti sajtóértekezletén bejelentette: Románia azt tanácsolja állampolgárainak, hogy tekintettel a chisinaui eseményekre lehetőleg ne utazzanak a Moldovai Köztársaságba. A román diplomácia vezetője "önkényesnek és diszkriminatív jellegűnek" minősítette a chisinaui hatóságoknak a román állampolgárokkal szemben életbe léptetett korlátozó intézkedéseit, elsősorban azt, hogy ezentúl csak vízummal utazhatnak be Moldovába.
Diaconescu jelezte, hogy Románia a történtektől függetlenül szeretné fenntartani a folytonosságot Moldovához fűződő kapcsolataiban.
Az orosz külügyminiszter szerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak nem szabad olyan helyzetbe hoznia a volt szovjet tagköztársaságokat, hogy dönteniük kelljen, kit választanak szövetségesnek, mert ez befolyási övezetekért folyó harchoz vezetne. Szergej Lavrov leszögezte, hogy nem engedhetőek meg az ilyen "rejtett napirendek". Moszkva nem tesz ilyet, hanem kölcsönösen hasznos kapcsolatok fejlesztésére törekszik mindenkivel - tette hozzá Lavrov egy csütörtökön közzétett interjúban.
Az orosz külügyminiszter szerint a moldovai események megnehezítik a Dnyeszter menti rendezést. "A Dnyeszter mentiek jogosan vetették fel, hogy készek (ugyan) egységes moldovai államban élni, de ha az ország elveszíti identitását, maguk fognak dönteni arról, mit tegyenek" - mondta a külügyminiszter.
A dél-ukrajnai Odesszában letartóztattak egy moldovai üzletembert, akit azzal vádolnak, hogy pénzelte a chisinaui zavargásokat és államcsíny megszervezését kísérelte meg. Az ukrán belügyminisztérium egyik illetékese csütörtökön az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökséggel közölte, hogy Gabriel Statit kiadják Moldovának.
Az ellenzék vitatja a vasárnapi parlamenti választás eredményét, amely szerint a kormányzó kommunista párt nagy fölénnyel győzött. Az ellenzék hétfőn tüntetésekbe kezdett, majd kedden zavargások törtek ki, tüntetők egy időre megszállták, s feldúlták a parlamentet és az elnöki hivatalt.
A Chisinauból érkező hírek szerint a kommunista párt végül csak 60 mandátumot szerzett a 101 fős parlamentben, s az ellenzék elvben blokkolhatja, hogy a kommunisták jelöltjét válasszák meg államfőnek a törvényhozásban.