A Vedomosztyi című orosz üzleti lap rámutatott: Moldovában egyelőre nincs forradalom. A kommentár emlékeztetett rá, hogy a politológusok szerint a posztszovjet térségben eddig lezajlott, úgynevezett "színes forradalmakban" mindig volt külső tényező, amely alátámasztotta az ellenzék választásokkal szembeni kifogásait. Amikor viszont ilyen tényező nem volt - így a grúziai és örményországi elnökválasztáson - nem tudta átvenni a hatalmat az ellenzék. A szabályt erősítő kivétel Kirgizisztán, ahol 2006-ban nyomban elmenekült Aszkar Akajev elnök.

"Moldovában ilyesmi aligha fordulhat elő, mert Vlagyimir Voronyin elnök a belügyminisztérium volt tábornoka és tapasztalt politikus" - írta a lap. A választásokat nem kifogásolták a megfigyelők. A világ a válsággal van elfoglalva, s még az Európa felé orientálódó moldovai ellenzéket sem várják Európában, ahogy a Románia felé orientálódó nacionalistákat sem várják a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Romániában.

Tekintse meg képgalériánkat! © AP

A Vedomosztyi szerint nem kizárt, hogy a zavargások a moldovai gazdasági problémák miatt robbantak ki. A lap a helyzet bemutatására felhozott néhány adatot, hozzátéve, hogy az IMF a minap a nemzetközi segítségre szoruló legszegényebb államok közé sorolta Moldovát. Végül megállapította: nem is tehette meg az ellenzék, hogy ne követelje a voksok újraszámlálását, mert ez a posztszovjet térségben már nélkülözhetetlen része a választási folyamatnak. "Estére a felek megállapodtak a kölcsönös szemrehányások visszavonásáról, vagyis egyelőre nincs forradalom" - írta a lap.

A Kommerszant című lapban Kirill Kovaldzsi író úgy vélte: nem helytálló a posztszovjet térség következő bársonyos forradalmának tekinteni a moldovai történéseket. Moldovában soha nem volt honos a például Ukrajnára jellemző forradalmiság. Már csak azért sem, mert Besszarábia soha nem volt önálló állam és nem is törekedett erre: hol Románia, hol Oroszország része volt, s mindig provinciának tekintette magát. A román zászlós felvonulás azonban élessen rávilágított a besszarábiai kérdésre, amelyből az egymással ellentétes tendenciák adódnak.

Kovaldzsi felidézte a történelem néhány mozzanatát, s úgy vélte, jó lenne, ha ezt a vidéket békében hagynák végre. Ez a mai politikában azt jelenti: a moldovai kérdés megoldása attól függ, hogyan viselkedik Oroszország és Európa, s az utóbbiban Románia. "A határok átrajzolása nem megoldás. Ha Moldova Romániával egyesül - amint a nacionalisták követelik -, akkor a Dnyeszteren túli területnek Oroszországhoz kell kerülnie, de nem biztos, hogy Európa kibír még újabb megrázkódtatásokat Koszovó, Abházia és Dél-Oszétia után. Vagyis a határok átrajzolásával keletkezett gordiuszi csomót nem elvágni, hanem kibogozni kell" - írta Kovaldzsi.

A román sajtó forradalomról ír

Másképpen látja a helyzetet a román sajtó egy része. Húsz évvel a romániai 1989-es forradalom után Kisinyovban is sor került a második "román" forradalomra - adta hírül szerdai számában a Cotidianul című napilap. Az utcai tüntetésekről részletesen beszámolnak a román országos napilapok. Több újság is forradalomnak és lázadásnak nevezi a kormányellenes tüntetést. A Gandul című napilap szerint 30 ezer tüntető robbantotta ki Kisinyov utcáin a forradalmat.

A román lapok egyhangúlag kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. A moldáv fiatalok a közösségi és a videómegosztó portálokon keresztül tájékoztatták a közvéleményt az eseményekről - írják.

A Cotidianul megjegyzi, hogy az 1989-es romániai forradalom volt az első, amit a televízió közvetített élőben, a moldovai forradalom viszont multimédiás eszközöknek köszönhetően válik követhetővé. Az Evenimentul Zilei című napilap a fiatalok kormányellenes lázadásáról beszél, amely szerinte néhány internetes üzenettel kezdődött.

Az Adevarul című napilap szerint elkerülhetetlenek voltak az utcai tüntetések, mert Moldova Európa legszegényebb állama, Vladimir Voronin moldáv államfőnek pedig a románellenes megnyilatkozásai és fenyegetőzései nem eredményezhettek gazdasági fellendülést. A cikkíró felidézi: a tüntetők a parlament épületének elfoglalása után azt skandálták, hogy győzelem. Ennek kapcsán megállapítja, hogy az utcai lázadás nem vezethet győzelemre, ez utóbbihoz hiteles programot felmutató vezetőkre van szükség.

A szerző szerint az 1989-es "román modell" nem az egyedül érvényes megoldás, hiszen létezik még a lengyel kerekasztal példája, ahol a kommunisták elismerték a Szolidaritás vezetői előtt, hogy a történelem rég túlhaladta őket - olvasható az Adevarulban.

Bukarest provokációról beszél

A román külügyminisztérium provokációnak minősítette szerdán a Moldovai Köztársaság vádját, miszerint Románia állna a tüntetések mögött. A szaktárca szerint Románia határozottan elutasítja, hogy beavatkozott volna Moldovai Köztársaság belügyeibe. "Elfogadhatatlan, hogy a kisinyovi kommunista hatalom megpróbálja Romániára és a román állampolgárokra hárítani a felelősséget a Moldovai Köztársaság belső problémáiért" - olvasható a közleményben.
 
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint a moldovai helyzetet mielőbb, békés úton, a választási törvény és az alkotmány normáinak tiszteletben tartásával kell rendezni. Az orosz államfő ezt Vladimir Voronin moldovai államfőnek fejtette ki, akivel telefonon beszélt kedden az esti órákban. A Kreml közleménye szerint Voronin beszámolt "a választási eredményekkel való egyet nem értés ürügyével kibontakozott tömeges rendbontásokról".