Az EP 553 igen, 44 nem, 33 tartózkodó szavazattal fogadta el az "Európa lelkiismerete és a totalitarianizmus" című állásfoglalást. A képviselők megállapítják, hogy az európai integráció a válasz a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére. Az integráció módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés leküzdésére, a demokrácia megszilárdítására.

Az állásfoglalás szerint ugyanakkor "Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust, a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről".

A dokumentumban megállapították, hogy "Nyugat-Európa uralkodó történelmi tapasztalata a nácizmus volt, miközben Közép-Európa országai emellett a kommunizmust is megélték". A képviselők szerint "elő kell segíteni, hogy jobban megértsük a diktatúrák e kétféle örökségét ezen országokban", ám hozzáteszik: "az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból".

"Európában a huszadik században a totalitárius és a tekintélyelvű rendszerek több millió áldozatot deportáltak, börtönöztek be, kínoztak és gyilkoltak meg, ugyanakkor a holokauszt egyedülállóságát el kell ismerni" - áll a szövegben.

A parlament "sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlása után egyes tagállamokban még mindig jogtalanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés". Az EP erőfeszítést kér minden tagállamtól a levéltárak, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárai megnyitására, ugyanakkor - teszi hozzá az állásfoglalás - "lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a folyamat ne váljon politikai célú visszaélések tárgyává".

Az EP szorgalmazza a totalitárius rendszerek történetére szakosodott nemzeti kutatóintézetek közötti kapcsolatokat és együttműködést, valamint felszólít a totalitárius rendszerek áldozatai európai dokumentációs központjának, illetve emlékművének létrehozására.