2009. január. 22. 17:36 MTI Utolsó frissítés: 2009. január. 22. 17:28 Világ

A francia külügy szeretné, ha Párizs befogadna guantánamói rabokat

A francia külügyminiszter továbbra is azt szeretné, ha Franciaország befogadná a Guantánamón terrorizmus gyanújával fogva tartott rabok egy részét - közölte Eric Chevalier külügyi szóvivő a France 2 francia közszolgálati televízió híradójában.

Bernard Kouchner azt szorgalmazza, hogy a svájci javaslathoz hasonlóan Párizs ne kollektíven fogadjon be foglyokat, hanem minden esetről külön hozzon döntést. 

A francia külügyminisztérium üdvözölte, hogy Barack Obama, az Egyesült Államok új elnöke csütörtökön aláírja rendeletét a Kuba szigetén lévő amerikai börtöntábor bezárásáról. Párizs és más európai uniós országok már hosszú ideje sürgetették ezt.

Frédéric Desagneaux szóvivő-helyettes arra emlékeztetett: Kouchner már a közelmúltban is jelezte, szeretné ha pozitív döntés születne Párizsban olyan, a guantánamói támaszpontról szabaduló foglyok befogadásáról, akik azt kérelmezik, és akik ellen nincsen semmilyen terhelő adat. Az esetleges egyéni befogadói kérelmek kivizsgálása külön-külön történne, figyelembe véve annak jogi vonzatait és biztonsági kockázatait.

"Azon foglyok, akik ellen nincs terhelő bizonyíték, és Guantánamóról szabadultak, nem küldhetők vissza hazájukba, ha ott üldöztetésnek lennének kitéve" - tette hozzá a szóvivő-helyettes.

A francia külügyminisztérium azt is szeretné, ha a kérdésre "összehangolt európai válasz" születne. Az európai országok közül eddig Portugália szorgalmazta, hogy az Európai Unió fogadjon be guantánamói rabokat; az ibériai ország jelezte, hogy erre maga is készen áll. Az EU külügyminiszterei a január 26-i tanácskozásukon vitathatják meg a kérdést. A Guantánamón jelenleg fogva tartott rabok száma 250 körül van.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.