Belgrád szerint az EULEX-ről csak az ENSZ dönthet
Az európai rendőri és igazságszolgáltatási erő, az EULEX Koszovóba telepítéséről csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet, s kirendelését Szerbia csak akkor fogadja el, ha a világszervezet írásban elfogadja feltételeit - jelentette ki vasárnap Boris Tadics szerb államfő.
Ami az EU magatartását illeti, Boris Tadics rámutatott arra, hogy miközben a tagállamok egy része nem fogadja el Koszovó függetlenségét, vannak olyanok, amelyek szívesen szabnák Szerbia számára az EU-csatlakozás feltételéül a lemondást Koszovóról. Ezt azonban Szerbia sosem fogadja el, és nem hajlandó Koszovó nélkül az EU-ba menni - tette hozzá.
A szerb államfő elképzelhetőnek mondta, hogy a koszovói kérdés még évekig nem jut nyugvópontra. Mint fogalmazott, Szerbiának elegendő a türelme, az elszántsága, s nem mond le a probléma megoldásáról.
Az EULEX kérdésében még erőteljesebben fogalmazott Vuk Jeremics szerb külügyminiszter, aki a B92 belgrádi televíziónak azt mondta, hogy az ENSZ BT jövő keddi ülésén fog csak kiderülni, mi lett a sorsa Belgrád feltételeinek. Amennyiben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak az ülésre beterjesztendő, Koszovóval foglalkozó jelentésében nem szerepel az, hogy elfogadták őket, Szerbia nemet mond az EULEX telepítésére - közölte.
A politikus szerint nem kell figyelni azokra a nyilatkozatokra, amelyeket európai hivatalos személyek tesznek az EULEX telepítésével kapcsolatban az EU és Belgrád között állítólag létrejött egyetértésről.
Az utalás arra vonatkozott, hogy Pierre Mirel, az EU nyugat-balkáni igazgatója két napja Belgrádban kijelentette: létrejött a megállapodás, az EU elfogadja azt a követelést, hogy a mintegy 2000 fős EULEX Koszovóba telepítése a BT hivatalos döntése nyomán történjen, a misszió maradjon semleges Koszovó állami státusa ügyében és ne az Ahtisaari-terv megvalósításán munkálkodjon.
A koszovói albán vezetés ingerülten reagált Mirel nyilatkozatára. Az elnöki szóvivő közölte: Pristina számára elfogadhatatlan a semleges, Szerbia igényeit figyelembe vevő EULEX. A missziót csak olyan formában fogadjuk el, amely az Ahtisaari-tervből fakad, és a koszovói intézmények minden más megoldást elutasítanak - mondta a Zeri című lapnak Xhavit Besiri.