Kiknek dolgozhatott az Aranykéz utcai merénylő?
Az Interpol magyar irodája megkezdte a Prágában elfogott, a magyarországi robbantásokkal kapcsolatba hozott Jozef Rohác kiadatásával és Magyarországra szállításával kapcsolatos szervezési, előkészítési munkálatokat - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden. De kicsoda is Jozef Rohác?
A világ nagy titkosszolgálatainak csatája húzódik meg a kilencvenes években elkövetett szlovákiai és magyarországi gyilkosságok, robbantások mögött – legalábbis évekkel ezelőtt ezt írta egy oknyomozó újságírónak Jozef Rohác. Ő a szlovákiai alvilág egyik ismert – és ezidáig nemzetközi körözés alatt álló - alakja, akit hétfőn vettek őrizetbe Prágában, a hírek szerint „véletlenül”, igazoltatás közben. Szinte bizonyos, hogy a most 52 éves, az alvilágban „Fogászként” emlegetett férfi volt az egyik elkövetője az 1998-as Aranykéz utcai robbantásnak, amelyben több járókelőn kívül a célpont, Boros Tamás vállalkozó és annak ügyvédje is életét vesztette. A merénylet után fél órával a rendőrség rajtaütésszerű ellenőrzéseket tartott több budapesti hotelben, s kiderült: kevéssel a merénylet előtt három szlovák és egy cseh férfi jelentkezett ki a Béke Radisson szállodából. Szobáikban a szakértők olyan robbanóanyag-maradványokra bukkantak, amiből világossá vált, hogy a merényletnél használt robbanószert ott tárolták. A szállóvendégek hamis papírokkal jelentkeztek be, ennek ellenére valódi személyazonosságukra is fény derült; egyikük Rohác volt.
Rohác csapatának nem az Aranykéz utcai merénylet volt az első „munkája” Magyarországon, legalább tíz robbantást hajtottak végre. 1997-ben ők helyeztek el bombát a két évvel később agyonlőtt Seres Zoltán luxusautója alá, a hazai szervezett bűnözés egyik kulcsfigurájának tartott férfi életét csak az mentette meg, hogy a robbanószer leesett az alvázról. Rohác ujjlenyomatait a bomba gyújtószerkezetén megtalálták. A szlovák férfit gyanúsítják a budapesti politikai robbantásokkal is: 1998 márciusában a kisgazdapárt székháza mellett hatástalanítottak egy pokolgépet, pár nappal később Torgyán József pártelnök lakásának bejáratánál, néhány nappal később pedig a fideszes Szájer József lakása előtt robbant fel egy pokolgép. A gyanú szerint a Fidesz Lendvay utcai székháza elleni robbanás is Rohác számlájára írható. A csapatához tartozik egy Jozef Hamala nevű férfi is, aki az Aranykéz utcai robbantás előtt, hamis papírokkal vásárolta meg a merénylethez használt Polski Fiatot. Sokak szerint már Hamala is halott, bár ugyanezt terjesztették anno a most lekapcsolt Rohácról is – annak ellenére, hogy a lévai születésű férfi édesanyja korábban azt állította, fia alkalmanként felhívja telefonon.
Bár a most elfogott Rohác még nem tett vallomást, a merényleteknél minden bizonnyal csak a végrehajtó volt, - ahogy ő nevezte magát - a tigrisek között a macska. A tigrisek valójában a titkosszolgálatok voltak – utalt korábban már említett levelében. Az valószínűsíthető, hogy Rohác valóban kapott „felülről” feladatokat. A szlovák hatóságok például azzal is vádolják, hogy 1996 tavaszán ő helyezett robbanószerkezetet annak a fiatal rendőr, Robert Remiás autója alá, aki túl sokat tudott az Ivan Lexa vezette szlovák titkosszolgálat szerepéről a volt köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kovácnak az erőszakos külföldre hurcolásában. Remiás a merényletben meghalt. Rohác állítását – miszerint a rejtélyes gyilkosságok mögött titkosszolgálatok csatározása áll – több magas rangú pozsonyi nyomozó is alátámasztotta különféle háttérbeszélgetéseken, mondván: nem zárható ki, hogy Szlovákiában – és egyes volt szocialista országokban – az orosz alvilág vagy a katonai felderítés akarta megőrizni a pozícióját. Példának a pozsonyi Devín bankot említették, amely az oroszok egyik legfőbb pénzmosó helye volt (a pénzintézet Meciar kormányzása idején az orosz államadóság visszafizetését intézte, jókora haszonnal), s amely Meciar 1998-as választási veresége után mélyrepülésbe kezdett, majd csődbe jutott, a bankkal strómanként kapcsolatban álló vállalkozókat pedig meggyilkolták.
Rohácot bujkálásában alvilági barátai is segíthették: egyik cimborája, a szlovák keresztapaként ismert Mikulás Cernák, akit öt évvel ezelőtt szintén Prágában tartóztattak le. Cernákot több súlyos bűncselekmény mellett egy Szlovákiában is tevékenykedő lengyel vállalkozó megölésével vádoltak, de a bíróság a gyilkosság miatt nem, csak zsarolásért ítélte el: a gyilkosság két szemtanúja örök némaságot fogadott, miután egyikükre rálőttek és emiatt nyomorék lett. Cernák állítólag ott volt, amikor Rohác a levegőbe röpítette Robert Remiást.