Az orosz külügyminiszter Szocsiban újságírók előtt azt mondta, Oroszországnak is szüksége van az együttműködésre, de a NATO-nak ennél is nagyobb mértékben szüksége van az orosz támogatásra, például afganisztáni tevékenységében, ahol lényegében a szövetség sorsa dől el.

"Minden a NATO prioritásaitól függ. Amennyiben ezek Miheil Szaakasvili (grúz elnök) becsődölt rezsimjének fenntartások nélküli, az Oroszországgal való partnerséget károsító támogatására irányulnak, az nem a mi bűnünk lesz" - hangsúlyozta Lavrov.

Szólt arról is: a dél-oszétiai biztonsági övezetben péntekre nyolc új poszton legfeljebb 500 orosz békefenntartó marad. Minden további egység, amelyet a békefenntartók erősítésére vezényeltek oda, kivonul: a békefenntartók Dél-Oszétiába, a melléjük kivezényelt egységek pedig az Oroszországi Föderáció területére vonulnak ki.

Hozzátette, a katonák kivonása a konfliktusövezetből már napokkal ezelőtt megkezdődött, de "nyugati partnereink, mint egy rossz detektívregényben, nem akarják ezt észrevenni".

Arra a kérdésre, hogy milyen határozattervezetet terjeszt Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, Lavrov azt mondta: a tervezet nagyon egyszerű, amennyiben az orosz és a francia államfő által a konfliktus rendezésére kidolgozott hat alapelven nyugszik.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: a grúz vezetés maga mért csapást területi épségére. "Oroszország az elmúlt években türelmesen igyekezett teljesíteni a békefenntartói funkciókat, s ha bárki kétségbe vonta Grúzia területi épségét, és csapást mért rá, akkor az Miheil Szaakasvili elnök" - mondta.

Szavai szerint a grúz vezetés tettei léptéküket és cinizmusukat tekintve túlmennek minden határon, s Szaakasvili viseli a felelősséget azért, hogy hogyan alakulnak tovább az események.

Lavrov leszögezte azt is, hogy Ukrajnának az orosz fekete-tengeri flotta hajói mozgásának korlátozását célzó lépései sértik a fennálló alapegyezményeket. Erre ugyan van lehetőség, és Oroszország nem egyszer - legutóbb tavaly októberben - felajánlotta Kijevnek a hajómozgások rendjének megvitatását. "Az azonban, hogy Ukrajna hallgatott, s egyszer csak a grúz-déloszét konfliktus pillanatában újra felvetette a kérdést, ismétlem, az alapegyezmények megsértése" - jelentette ki Lavrov.