Az újság szerint kérdés, vissza lehet-e térni a háború előtti status quóhoz, s ha nem lehetséges, akkor milyen lesz a majdani politikai elrendeződés. Grúzia támadása Dél-Oszétia ellen megmutatta, mennyire sebezhetők a Grúzia és a lázadó autonómiák konfliktusát befagyasztó megállapodások: betartásuk ellenőrzése nehézségekbe ütközik, és a békefenntartó erők nem elégségesek ahhoz, hogy kényszerítsék a szembenálló feleket a tűz beszüntetésére. A kommentár úgy véli, hogy Oroszországnak nem érdemes elzárkóznia, ha Európa javaslatot tesz a grúz, dél-oszét és orosz egységekből álló békefenntartó misszió átalakítására: az orosz erők kiegészítése nemzetközi egységekkel növelni fogja a misszió legitimitását.

Dél-Oszétia és Abházia a történtekkel újabb érveket kapott ahhoz, hogy elutasítson minden, Grúziába való integrálódásra vonatkozó kezdeményezést és függetlensége elismerését követeli majd, vagy legalábbis az eddiginél szélesebb körű elismerést.

Oroszországnak viszont ki kell dolgoznia a választ a fő kérdésekre: visszatér-e Grúzia területi épségének támogatásához, s ha nem, Dél-Oszétiának és Abháziának milyen státust fog követelni? Ha a maitól eltérőt, akkor mi lesz a Koszovó ügyében elfoglalt kemény állásponttal?

A lap szerint a békét csakis nemzetközileg elfogadott politikai rendezés hozhatja meg, de annak elérése hosszú folyamat lesz: Grúzia álláspontja nem fog megváltozni, s az ellenségesség sem múlik el magától. Oroszországnak pedig, ha valóban erős hatalomnak érzi magát, amely képes komoly külpolitikai feladatok megoldására, nem szabad újra megpróbálni erővel visszatéríteni a volt szovjet köztársaságokat: sikeresebb lesz, ha világos és átlátható szabályokat dolgoz ki a szomszédok számára a kereskedelemre, a beruházásokra és más hasonló kérdéskörökre vonatkozóan, és jövedelmező közös gazdasági projekteket ajánl nekik, amelyek elsimítják a múltbeli sérelmeket - írta a Vedomosztyi.

A szerdai német lapok szerint Grúzia végleg elveszítette szakadár tartományait, Oroszország igyekszik tovább destabilizálni a grúziai helyzetet, elérni Miheil Szaakasvili bukását és oroszbarát kormány megalakulását. A grúz elnök mindent elveszített az Oroszországgal vívott ötnapos háborúban abból, amit előbb vagy utóbb el akart nyerni - írja a jobboldali Die Welt.

Dél-Oszétia végleg elérhetetlenné vált Tbiliszi számára, s Abháziáról is lemondhat Szaakasvili grúz elnök - állapította meg a német lap. Az orosz csapatok biztonsági folyosót létesítettek a szakadár terület és Grúzia között, minden utat ők ellenőriznek. Mi több, bevonultak a Dél-Oszétiával és Abháziával szomszédos grúz területekre is; amíg a Tbiliszitől 60 kilométerre fekvő Gori orosz kézen van, az oroszok ellenőrzik az S1 jelű, kelet-nyugati irányú grúziai fő közlekedési utat, elvágva a keleti országrészt, de egyúttal a - szintén megszállt - nyugat-grúziai Potit is a fővárostól. Senki sem tudja, az orosz erők mikor és milyen feltételekkel távoznak a grúz területekről - írja a Die Welt.

Oroszország egészen addig fogja destabilizálni Grúziát, amíg meg nem dől Szaakasvili elnök hatalma - jósolta a Handelsblatt. A gazdasági-pénzügyi lap szerint a kremlbeli duó addig nem fog nyugtot hagyni a kis déli szomszédnak, amíg oroszbarát kormány nem alakul Tbilisziben, és a NATO-val kapcsolatos összes terv a szemétkosárba nem kerül.

Az újság biztosra veszi, hogy Grúzia búcsút mondhat a NATO-csatlakozásról szőtt álmoknak. A grúz-orosz fegyveres konfliktus után elképzelhetetlen, hogy az atlanti szervezet tagjai közé fogadja a kaukázusi országot. Ezzel Moszkva elérte egyik célját - állapította meg a Handelsblatt.

Európa, különösen a héten a konfliktusövezettől nem messze Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tárgyalóasztalhoz ülő Angela Merkel német kancellár felelősségére figyelmeztetett a liberális Süddeutsche Zeitung. Noha George Bush amerikai elnök többnapi hallgatás után végre kemény szavakkal illette az orosz inváziót, Moszkva aligha érzi úgy, hogy elszámolással tartozna az iraki háborús politikusnak, akinek ráadásul alig néhány hónapja maradt a hivatali idejéből. Lényeges, hogy Merkel meghúzza a "vörös vonalat", világossá tegye az orosz elnök számára, mire számíthat Oroszország a Nyugat részéről.

Meg kell húzni a határvonalat - követelte vezércikkében a Financial Times Deutschland (FTD) című lap is. Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a szakadár területekre, ezen kívül semmi esetre sincs joga a demokratikusan megválasztott grúz elnök lemondását követelni. A lap szerint emellett egyértelművé kell tenni, hogy továbbra is van kilátás Grúzia NATO-tagságára.

Ha a világ lanyha tiltakozás után hagyja, hogy folytatódjon az agresszió Grúziában, azzal csak bátorítja Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt, s Moldova, Ukrajna, a balti államok jöhetnek a sorban - írta az FTD. Noha a katonai megoldás utóbbiak esetében nem valószínű, Moszkva jókora nyomás alá helyezheti ezeket az országokat, kikényszerítendő, hogy engedelmeskedjenek. Az Észtország és Oroszország között kialakult tavalyi feszültség - az észt internetes oldalak elleni támadások - ízelítőt adtak ebből - emlékeztetett az üzleti napilap.

A világ választhat: vagy továbbra is aláveti magát az orosz miniszterelnöknek, és együtt él a putyini imperializmus minden következményével, vagy gazdasági szankciókkal egyértelműen megálljt parancsol neki - zárta cikkét a Financial Times Deutschland.