2008. május. 06. 13:36 MTI Utolsó frissítés: 2008. május. 06. 13:28 Világ

Egy grúz miniszter szerint közel a háború Oroszországgal

Egy grúz államminiszter szerint országa nagyon közel került az Oroszországgal való háborúhoz.

Temur Iakobasvili, a szakadár területek (Abházia és Dél-Oszétia) "reintegrációjának" ügyeiben illetékes államminiszter kedden Brüsszelben nyilatkozott erről újságíróknak, hangsúlyozva, hogy "jól ismerik az oroszokat". Szerintük Moszkva propagandaháborút folytat Grúzia ellen, hamis híresztelések alapján küld katonákat a területre. Oroszország azt állítja, hogy Grúzia támadást tervez Abházia ellen, és háborúba próbálja rángatni a nyugati országokat.

Grúzia hosszú évek óta nem tud ellenőrzést gyakorolni az oroszbarát térség felett. Moszkva április végén az ott élő "orosz állampolgárok" megvédésének szükségességére hivatkozva jelentette be az Abháziában állomásozó erőinek növelését. A bensőséges viszony jeleként Moszkva orosz útlevelet biztosított Abházia lakosainak, akárcsak Dél-Oszétia polgárainak.

Egy 1994-es megállapodás szerint az orosz haderő létszáma nem lehet nagyobb háromezer főnél. Orosz állítások szerint a múlt héten megkezdett csapaterősítéssel sem lépik túl ezt a limitet. Diplomaták úgy vélekednek, hogy mintegy 1200 plusz orosz katonáról lehet szó.

Iakobasvili azért érkezett Brüsszelbe, hogy aktívabb szerepvállalást kérjen az EU-tól a feszültség enyhítéséhez, értesülések szerint akár határ menti járőrözés, illetve rendőri műveletek formájában is. Az államminisztert este hallgatja meg az Európai Parlament külügyi bizottsága.

Oroszország és Grúzia között azóta éleződött ki különösen a viszony, hogy az április elején tartott bukaresti NATO-csúcsértekezlet előtt Tbiliszi erőteljesen szorgalmazta a NATO-tagsági cselekvési tervbe való bevonását, vagyis lényegében NATO-tagjelöltté nyilvánítását. Ezt Bukarestben nem kapta meg, de az észak-atlanti szervezet nyitva hagyta Grúzia csatlakozásának lehetőségét.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.