A Rand Corporation csütörtökön bemutatott kutatása szerint az érintett katonáknak csak mintegy a fele fordult kezelésért.

A félezer oldalas tanulmány az első olyan nagyszabású felmérés, amely magánkezdeményezés alapján vette górcső alá e területet. A kutatás részeként csaknem kétezer háborús veteránt kérdeztek meg az ország minden szegletében; minden fegyvernem "képviseltette magát", s aktív katonákat, illetve a hadseregből már leszerelt személyeket egyaránt kérdőre vontak.

Terri Tanielian, a felmérés társvezetője az amerikai hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nagyobb egészségügyi válság alakult ki az Irakban és Afganisztánban szolgált katonák körében. Ha nem kapnak megfelelő, hatékony kezelést, annak rájuk és az amerikai társadalomra nézve is hosszú távú következményei lesznek.

A felmérés megállapításai a jelek szerint egybevágnak a veteránok mentális zavarairól korábban közölt kormányzati jelentésekéivel. Az amerikai védelmi minisztérium azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy a harctéri szolgálat után hány katonánál diagnosztizáltak mentális zavarokat, illetve hányat kezelnek ilyen problémákkal. Tanielian szerint a Rand Corporationt részben az információhiány indította a kutatás elvégzésére.

A veteránügyek amerikai minisztériuma áprilisban közölte, hogy nyilvántartása szerint mintegy 120 ezer olyan veteránnál állapítottak meg különféle mentális zavarokat, akik a két hadszíntéren szolgáltak, de időközben távoztak a hadsereg kötelékéből. E 120 ezer főből közel 60 ezernél jelentkezik a súlyos sérelmet követő sztressz-rendellenességnek nevezett tünetegyüttes (angol nevének rövidítésével PTSD). A vérnyomásugrással, sírógörccsel, reszketéssel, izzadással járó tünetcsoport a tragikus helyzet újbóli átélésével járhat együtt, s nagyon megviseli az áldozatot.

Háborús helyzetekben gyakori, hogy az út mentén elhelyezett pokolgépekkel elkövetett támadások érik a katonákat, akik ennek következtében az enyhe agyrázkódástól kezdve a súlyos fejsérülésig bezárólag különféle sebesüléseket szerezhetnek.