Albánia és Horvátország kaphat meghívást a NATO-ba
A NATO-bővítés vitás kérdéseiről és az afganisztáni szerepvállalásról hoznak hivatalosan döntést csütörtökön Bukarestben a szövetség tagállamai, miután az állam- és kormányfők előző esti munkavacsorájukon megadták a vita "alaphangját", szóbeli egyetértésre jutva néhány pontban.
Helyi idő szerint reggel nyolckor vette kezdetét a csúcstalálkozó érdemi része, amelyen már körvonalazódnak a várható döntések. A munkavacsora résztvevői közös nevezőre jutottak abban, hogy csak Horvátország és Albánia kapjon meghívást a katonai szövetségbe, ugyanakkor már szinte biztosra vehető, hogy Görögország vétót emel Macedónia felvétele ellen.
Ukrajna és Grúzia várhatóan nem számíthat arra, hogy ezen a találkozón előbbre juthat a csatlakozás felé vezető úton, a résztvevők továbbra is megosztottak abban a kérdésben, hogy felajánlják-e ennek a két országnak a részvételt a tagsági akciótervben (MAP).
A zárt ajtók mögötti munkavacsorán ismét bebizonyosodott, hogy egyes tagállamok azonnal megadnák Kijev és Tbiliszi számára ezt a "státust", mások azonban úgy vélik, hogy ennek még nem jött el az ideje. Abban viszont állítólag egyetértés van, hogy a NATO-nak hosszabb távon nyitva kell hagynia kapuit e két ország előtt. A vita tehát arról szól inkább, hogy a csatlakozás mikor és milyen formában történjék meg.
Az afganisztáni szerepvállalást illetően Franciaország már jelezte készségét, hogy egy zászlóaljat küld Kelet-Afganisztánba, az Egyesült Államoknak pedig lehetősége lesz erősíteni katonai tevékenységét Afganisztán déli részén. Csütörtökön a délutáni ülésen éppen ebben a témában fognak megegyezésre jutni, elsősorban abban, hogy más országok milyen formában és mértékben hajlandók hozzájárulni a biztonság fenntartásához afgán földön.
A Gyurcsány Ferenc vezette magyar delegáció előző este érkezett Bukarestbe, a kíséretben ott van Göncz Kinga külügy- és Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A kormányfő várhatóan már csütörtök délben hazautazik.