2008. március. 27. 09:45 MTI Utolsó frissítés: 2008. március. 27. 09:47 Világ

Fehér címlappal jelentek meg a szlovák lapok

Egységesen fehér címlappal jelentek meg csütörtökön a szlovákiai napilapok: az első oldalon a lapcímen kívül nincs egyéb, mint a készülő szlovák médiatörvény "hét fő bűnét" felsoroló szöveg.

Az olvasótól a szlovák sajtó azt kérdezi: szeretné, ha az ön kedvenc napilapját nem a szerkesztők, hanem valaki más állítaná össze? Mert a szlovák kormánykoalíció médiatörvény-tervezetének elfogadása esetén ez bekövetkezhet - írják, és hét pontban sorolják fel a tervezet legkifogásolhatóbb pontjait. Egyszersmind emlékeztetnek, hogy utoljára a kilencvenes években, "Vladimír Meciar kormányzása idején tiltakoztunk fehér címlapokkal a sajtót ért támadások ellen."

A lapok "mintaoldalon" is bemutatják, hogyan nézne ki a nyomtatott sajtó, ha Robert Fico kormánya elérné a célját: a média a kritikát elviselni képtelen politikusok hatalmi pozícióból írt válaszaival és az eredeti közlések igazságtartalmát tagadó írásaival lenne tele, amelyekre a lapnak már - a törvény tilalma miatt - nem lenne módja reagálni. A törvény a szerkesztőségeket olyan szövegek közlésére kötelezné, amelyekkel nem tud azonosulni, de a saját ellenvéleményének közlésére már nem lenne módja - derül ki a szövegből.

A kormány politikai törekvéseihez igazított médiatörvény-tervezet ellen nemzetközi intézmények is felemelték a szavukat. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságot felügyelő képviselője tételesen fogalmazta meg a tervezet tarthatatlanságát alátámasztó érveit, tárgyalt is Pozsonyban, de ezek közül a jogalkotó alig hajlandó méltányolni valamit.

A szlovák parlament ellenzéki pártjai addig nem hajlandók megszavazni a lisszaboni szerződést, amíg a kormány nem írja át a demokratikus elvekkel ellenkező, és a sajtószabadság ellen irányuló tervezetet.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.