Lényeges változás viszont az, hogy a testület ezentúl csak az akták kezelője lesz, de nem döntheti el, hogy valaki besúgó volt, vagy sem. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök jelezte, hogy egy következő rendeletben szabályozzák majd végleg a testület hatáskörét. Kifejtette: a szakértőkkel folytatott tárgyalások következtében olyan megoldás körvonalazódik, miszerint a CNSAS megállapíthatja majd valakiről, hogy besúgó volt, de az ügyet az átvilágító testületnek továbbítania kell majd a bíróságra.

A kormánynak azért kellett elfogadnia ezt a rendeletet, mert korábban az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a CNSAS működését szabályozó törvényt. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a CNSAS bírósági szerepkört betöltve döntötte el, hogy ki működött együtt a kommunista titkosszolgálattal.

Az alkotmánybírósági döntés közzétételétől számított 45 napon belül a testület megszűnt volna, de a mostani rendelettel a kormány időt nyert. Tariceanu hangsúlyozta: fontos, hogy az átvilágítás folyamata ne rekedjen meg félúton.

A CNSAS archívuma az elmúlt hónapokban körülbelül 1 millió aktával bővült, amelyet addig a titkosszolgálatok levéltárában őriztek titkosítva. Ezekhez mostanáig nem férhettek hozzá a CNSAS kutatói. A civil szféra vezérszónokai szerint ezért fontos az átvilágítás folytatása.

A CNSAS sorsa körüli viták tétjét növeli, hogy Romániában az idén rendeznek helyhatósági és parlamenti választásokat. A hatályos törvények szerint viszont nem jelöltetheti magát az, aki együttműködött az egykori Securitatéval. Eddig a CNSAS feladata volt ellenőrizni a választásokon jelöltként résztvevő személyek múltját.